A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program jelenlegi állásáról, valamint a jövőben megvalósítandó tervekről beszélt Benkő Tibor honvédelmi miniszter Kiskunhalason. A tárcavezető rámutatott: napjaink megváltozott biztonsági kihívásaira (beleértve a hibrid hadviselés és a kiberhadműveletek megjelenését, a migrációt és a globálisan terjedő terrorizmust) válaszul a kormány a honvédség nagyarányú fejlesztését tűzte ki célul.  A program célja, hogy a Magyar Honvédség a régió meghatározó, a 21. század kihívásaira minden tekintetben válaszolni tudó haderejévé váljon, amely lojális, jól kiképzett és a legjobb technikával felszerelt katonákból kell, hogy álljon.

A miniszter előadásában elmondta: a program haderőfejlesztési része a legmodernebb, a Magyar Honvédség igényei szerint újonnan rendelt és gyártott haditechnikai eszközök hadrendbe állítását jelenti, míg a honvédelmi fejlesztés középpontjában a katona, az ember áll, akinek egész pályafutását végig kell hogy kísérje az erkölcsi és anyagi megbecsülés. Utóbbi kapcsán kifejtette: a honvédségen belüli oktatási, kiképzési, előmeneteli, lakhatási, biztosítási és szociális rendszer mind része annak az életpálya modellnek, amely a program szerves része. 

Benkő Tibor a fiatalabb generációkkal való kapcsolat fontosságát hangsúlyozva rámutatott: a tárca és a Magyar Honvédség számtalan programot indított el annak érdekében, hogy a hazafias nevelés minél fiatalabb korban elkezdődhessen. Példaként említette a honvédelmi táborokat, a Honvédelmi Sportszövetséget, a kadétprogram elindítását, az ösztöndíj-, valamint a honvéd középiskolai rendszer kiépítésének folytatását. A miniszter aláhúzta: rendkívül nagy figyelmet fordítanak a társadalmi kapcsolatokra. Mint fogalmazott: „Fontos, hogy a társadalom és környezet hogyan fogadja a magyar katonákat. Hiszen mi a társadalomból építkezünk, minden katona a társadalomból kerül be hozzánk, a társadalomra jellemző problémákat, vonásokat viselik magukon."

A tárcavezető külön kiemelte az önkéntes tartalékos rendszer programban betöltött szerepét. Mint mondta, békeidőben két tartalékos ezred lát el szolgálatot, különleges jogrend esetén azonnal ez a szám azonnal hétre növelhető. A cél változatlanul az, hogy az ország védelme érdekében 20 ezer önkéntes, valamint 30 ezer szerződéses és hivatásos katona teljesítsen szolgálatot. A miniszter az előadáson is köszönetét fejezte ki mindazok felé, akik tanulmányaik és munkájuk elvégzése mellett az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszerben is szerepet vállalnak.

A térség kapcsán a tárcavezető kifejtette: meghatározó szerepe van máris a programban, hiszen a hazai kézifegyvergyártás Kiskunfélegyházán indult újra.

Az előadáson – amelyen részt vett Bányai Gábor, Kiskunhalas és a térség országgyűlési képviselője, valamint Rideg László, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke is – zárszavaként a tárcavezető rámutatott: a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program megvalósítására az anyagi források rendelkezésre állnak. „Magyarország és a magyar emberek békéje és biztonsága sokba kerül, de ha nincs béke és biztonság, akkor semmi nem létezik. A kormány támogatja a tervet, amit kidolgoztunk, sőt, terveinken felül is kapunk anyagi támogatást, hogy ezeket a célokat meg tudjuk valósítani" – mondta Benkő Tibor.

Az előadás előtt írták alá azt, a honvédelmi tárca és a település közötti együttműködési megállapodást, melynek célja a szegénységben élő, hátrányos helyzetű roma népesség integrációjának elősegítése pályaorientációs programokkal és a katonai szolgálat népszerűsítésével a térségben. A megállapodást Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Fülöp Róbert, Kiskunhalas polgármester látta el kézjegyével.

GALÉRIA