Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

„Milyen rendeletet hoznék, ha miniszter lennék?”

Szöveg: Tamás Tibor |  2011. szeptember 20. 22:36

A Gyermekek Világnapjának méltó megünneplésére a Magyar Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) magyar egyesülete pályázatot hirdetett 8–18 év közötti gyermekek, illetve fiatalok részére „Milyen rendeletet hoznék, ha miniszter lennék?” címmel. A sikeres kezdeményezésre az I. Magyar Gyermek és Ifjúsági Országgyűlés tette fel a koronát szeptember 20-án, kedden, amikor is csaknem kétszáz fiatal lepte el a parlamenti padsorokat, hogy interpelláció formájában az őket érintő, érdeklő kérdéseikre választ kapjanak a kormány tagjaitól. A rendhagyó esemény házigazdája dr. Kövér László házelnök, az NGYSZ magyar szervezetének elnöke volt.

A hazánk minden tájáról érkezett gyermekek először az Országházzal ismerkedtek meg, majd dr. Edvi Péter, az NGYSZ elnöke beavatta őket a parlamenti mikrofonok, a szavazógép használatába.
Ezután következtek a kormánytagokhoz beterjesztett írásos kérdések. Természetesen javarészt olyanok, amelyek tükrözték a kérdezők életkori sajátosságait, és körük az újonnan bevezetendő tantárgyaktól a túlkoros diákok szakképzésén, a biztonságos internetezésen át a tudományos akadémia megismeréséig terjedt.

Megkérdezték, hogy miért nincs több tornaóra, úszás az iskolában; milyen jogok és kötelezettségek illetik meg egy határon túl élő, de magyar állampolgárságot felvett gyermeket; miért nem támogatja jobban a kultúrát és a sportot a kormány és mit tesz a gyermekvédelem, a fiatalkorú bűnözés, az iskolai agresszió, valamint az iskolai alkoholizálás, drogozás ellen.

A honvédelem sem kerülte el az ifjú meghívottak figyelmét. Az őrbottyáni Orosz András azt iránt érdeklődött: jelenlegi honvédségünk képes-e megvédeni hazánkat? „Igen, képes!" – válaszolta dr. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.

„Katonáink az elmúlt években is többször védték meg sikeresen hazánkat, helytálltak például természeti katasztrófák elhárításában, önmagukat nem kímélve életeket, sokmilliárdos értékeket mentve meg. Emellett megbecsült tagjai vagyunk a NATO-nak. Vész esetén számos baráti ország sietne segítségünkre. Az új kormány elkötelezettje a nemzeti honvédelemnek, elindította a haderőprogramot, haderőfejlesztést. Éppen erről folyt a parlamenti vita tegnap is. Honvédségünk helyt áll, fejlesztése folyamatos, ennek egyik jó példája az önkéntes tartalékos rendszer, ami által minden magyar embernek lehetősége lesz arra, hogy részt vegyen a honvédelemben. Arra törekszünk, hogy mindenki nyugodtan alhasson, Őrbottyánban is!" – adta meg a választ az államtitkár.

A következő kérdező, a Fótról érkezett Nagy Olívia arra volt kíváncsi, hogy tervezi-e a Honvédelmi Minisztérium a debreceni mellett további katonai szakközépiskolák indítását. Simicskó István beszámolt arról, hogy a Debrecenben 2012-től induló képzés azt a célt szolgálja, hogy legyenek hazánknak olyan honvédei, akik fiatal koruktól kezdve a katonai pálya mellett kötelezik el magukat. Mint elmondta, a honvédelmi vezetés nagy reményeket fűz Debrecenhez, de meg kell várni a képzés eredményességét.

Az államtitkár a kérdést feltevő diák figyelmébe ajánlotta Ottlik Géza Iskola a határon című művét, amely szintén egy katonai szakközépiskolában játszódik. Ilyen hagyományokhoz nyúl vissza a mai honvédelmi vezetés is, s kíváncsian várja, mennyire lesz népszerű a debreceni képzés a fiatalok körében. Nagyon sok múlik azon, hogy ők miként viszonyulnak a HM által fontosnak tartott értékekhez. Ezt illetően Simicskó István kifejezte derűlátását, s azt a reményét, hogy Olíviát és a hozzá hasonló lányokat is ilyen iskolákban üdvözölhetik majd.

Az interpellációkat követően a honvedelem.hu nevében a rendhagyó országgyűlésről kérdeztük Simicskó Istvánt. A parlamenti államtitkár válaszképpen elmondta: rendkívül jónak tartja e kezdeményezést, s reméli, hagyományteremtő alkalmat teremtenek, hiszen nagyon fontos, hogy ilyen formában is megismerjék a gyermekek, a fiatalok a magyar parlamenti demokrácia, döntéshozás működését. Mint mondta, neki is van két gyermeke, tíz éve tanít, tehát tudja, s e különleges országgyűlés megerősítette benne, hogy a fiatalokat igenis érdekli a közélet, a közösségi kérdések köre.

Simicskó István úgy látja, ifjú meghívottaik magasra tették a mércét, komoly, sokszor keményebb kérdéseket tettek fel, mint a felnőttek. Jó szándékról, nyitottságról, igazságkeresésről, tudásról, közösségi érzésekről, állítottak ki bizonyítványt.

„Önök készültek-e erre napra?" – kérdeztük. „Természetesen. – felelte Simicskó István – Ugyanolyan komolyan kell vennünk gyermekeinket, ahogy ők tették. Tisztában kellett lennünk azzal is, hogy nem lehet úgymond leereszkedően, gyerekeskedve viszonyulnunk hozzájuk, ám nem lehetünk túlságosan szakmaiak sem."

„Akadt olyan felnőtt képviselő, akinek nem fogadták el a válaszadását. Ön tartott ettől?" – tettük fel az újabb kérdést.

„Mit tagadás, igen. Hiszen tudnak meglepő módon, keményen kérdezni. Így tehát örültem, amikor elfogadták válaszaimat. Összességében: hasznos, tanulságos, érdekes volt ez az országgyűlés, amely sok tekintetben érintette a fő kérdést: milyen Magyarországot akarunk, építünk – velük, nekik. Hiszen végső soron értük dolgozunk mi is itt, a parlamentben." – hangsúlyozta végezetül a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkár.

 Fotó: Dévényi Veronika