„Szükségünk van egymásra…, számíthatunk egymásra”

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2011. április 19. 16:53

A romák társadalmi integrációjáról és a Magyar Honvédségben vállalt szerepéről rendezett konferenciát április 19-én Budapesten, a Stefánia Palotában a Honvédelmi Minisztérium. A rendezvényen megjelent és előadást tartott dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter. A konferencián a tárcavezető mellett szintén felszólalt Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára, dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, dr. Szarka Gábor, a HM kabinetfőnöke, illetve Berényi László országgyűlési képviselő, az Országos Roma Önkormányzat alelnöke.

A Magyar Honvédség roma stratégiája arra keresi a választ, mit tehet a honvédség a hazai cigányságért, illetve a nemzet részeként mit tehetnek a romák a hazáért – kezdte előadását a honvédelmi miniszter. „Szükségünk van egymásra, számítunk és számíthatunk egymásra", szögezte le Hende Csaba. A tárcavezető rámutatott: az elmúlt nyolc évben az állam összeomlásának, de legalábbis megroppanásának voltunk tanúi, melyet íróasztaloknál barkácsolt, alapvetően politikai kommunikációt szolgáló programok fémjeleztek. Ezek helyett azonban hosszú távú, évtizedekre nyúló építkezésre, két lábbal a földön álló megoldásokra van szükség. „Olyan változásokat kell megszervezni és elindítani, amik valóban meg tudják mozdítani és jó irányba tudják vinni közös dolgainkat, így a cigányság helyzetének javítását is, mely elsősorban nem nemzetiségi vagy etnikai, hanem sokkal inkább szociális kérdés", jelentette ki Hende Csaba.

Szocializációs keretet ad a honvédség

A miniszter leszögezte: fontos, hogy a társadalom úgy tekintsen a honvédségre, mint ami belőle vétetett, a társadalom érdekeit védelmezi háborúban és békében egyaránt, és a társadalmi mobilizáció egyik klasszikus terepeként a Magyar Honvédség maga is sokat tehet a cigányság felemelkedése ügyében. „A békeidejű hadkötelezettség felfüggesztése után ma mások a lehetőségek, mint amikor mi magunk is sorkatonák voltunk. Abban az időben a tiszabői cigányfiú és a rózsadombi fogorvos fia közös hálókörletben, egy kenyéren élve forrott össze a közös tevékenységek során. Megszokták egymás eltérő kultúráját, megtanulták elfogadni egymást, ami nagyban hozzájárult a társadalmi békéhez", mondta Hende Csaba.

A miniszter kijelentette: a honvédség olyan szocializációs keretet tud nyújtani, mely által mind a lelkiekben történő változás, mind pedig a honvédségi szolgálat során elsajátított képességek és készségek, tudás és tapasztalat átadható. „A honvédségben az érdem szerinti előrejutás elve érvényesül: pontosság, önállóság, elkötelezettség, hazaszeretet, bajtársiasság jellemzi a katonákat, ezért aztán a honvédségben nincs és nem is lehet diszkrimináció, hiszen az azonos értékű munka és a testületi szellem – miként maga az egyenruha is – eltakarja a különbségeket", fogalmazott Hende Csaba.

„Tizenegyedik hónapja töltöm be ezt a munkakört, és soha semmiféle rasszizmusra, előítéletességre, a cigánykérdés bármifajta megjelenésére utaló jelet nem tapasztaltam a honvédségen belül. Ezt meg kell tartanunk, de ennyivel nem érhetjük be", mondta a miniszter, aki ezt követően rövid bepillantást nyújtott a tárca roma esélyegyenlőséget szolgáló programjaiba. Ennek során szólt a KatonaSuli programról, mely a roma és hátrányos helyzetű fiatalok számára már rövid távon is biztosítja a honvédség és a honvéd hivatás megismerésének lehetőségét. „A megfelelő törvénymódosítások és magas szintű politikai döntések során hozzáláttunk az önkéntes tartalékos rendszer kiépítéséhez, és ebben nagyban támaszkodni kívánnak a pedagógusokra. Az én álmom, hogy minden iskolában legyen egy olyan tartalékos tiszt, aki hatékonyan és hitelesen tudja közvetíteni értékeinket a fiatalok felé", mondta Hende Csaba.

A miniszter arról is szólt, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tisztképzéseinél tapasztalható rendkívül magas túljelentkezés vélhetően az új közszolgálati egyetem január 1-jei felállításával sem fog csökkenni. „Nagy szeretettel várjuk e kiválogatott elit csapatba a cigány fiatalok jelentkezését is", szögezte le Hende Csaba. Hozzátette, hogy a szerződéses vagy tartalékos katonai szolgálat által a honvédség az alapfokú vagy szakképzettséggel rendelkező fiatalok számára is pályát tud biztosítani, és megemlítette a Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskolát is, mint az érettségivel rendelkező roma fiatalok előtt nyitva álló lehetőséget. Kiegészítő tevékenységként szintén szót ejtett a roma fiatalok részére rendezett táborokról is, külön kiemelve az esélyegyenlőségi tábort, mely 18-25 év közötti, a honvédség iránt érdeklődő, elsősorban roma származású, illetve állami gondozásban élő fiataloknak szól.

Közös ügy

A miniszter emlékeztette a megjelenteket: számos olyan fiatal van a 15-18 év közötti életkori csoportban, akik az általános iskolai, szakiskolai, szakközépiskolai végzettség megszerzéséért küzdenek, de végül nem járnak sikerrel. „Az iskolarendszerből végzettség nélkül lemorzsolódó fiatalok érdekében a tárca a tervek szerint együttműködési megállapodást köt a munkaügyi szervezettel, melynek alapján a katonai pályára fizikailag és pszichikailag is alkalmas fiatalok egy olyan, a szakma megszerzésére és a végzettség pótlására irányuló képzési programban vennének részt, melyet a munkaügyi szervezet finanszíroz és bonyolít le. A MH a programot elvégző, sikeresen befejező fiatalok foglalkoztatására kötelezettséget vállal", jelentette ki Hende Csaba.

A tárcavezető szólt a roma fiatalok felzárkóztatását célzó Lippai Balázs ösztöndíjról és a mentorrendszer kiépítéséről, mely a roma katonák hivatástudatának erősítését és szakmai fejlődését hivatott szolgálni. „A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség minden szervezeténél működik esélyegyenlőségi referens, akiket évente kétszer továbbképzésben részesítünk", mondta Hende Csaba, hozzátéve, hogy számukra a ZMNE-n hamarosan OKJ-s képzést is szerveznek majd. Egymás megismerésének jegyében a tiszthelyettes-képzés anyagába 16 órás időkeretben bekerült a cigány népismereti oktatás, és a tárca jelenleg annak lehetőségét is vizsgálja, miként kerülhet be mindez a tisztképzés anyagába is. A miniszter hozzátette: eredményeket csak az érintett közösségek aktív részvételével lehetséges elérni.

„Nincs cigányügy, csak magyarügy van", idézte Soltész Miklós szociális államtitkár nemrég tett kijelentését Hende Csaba. „Közös ügyünk van. A cigányság mindig is osztozott nemzetünk jó és rossz sorsában, és a jövőben is osztozni fog. A honvédség a magyar társadalom részeként azért kíván dolgozni, hogy minél több legyen az a bizonyos jó sors, amiben aztán közösen osztozni fogunk. E munka elvégzésére készen állunk, és legjobb tudásunknak megfelelően, erőnket megfeszítve dolgozunk majd", zárta előadását a miniszter.

Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára előadásában az Európai Unió roma keretstratégiájáról beszélt. „A hadsereg a legjobb integráló erő, a legalkalmasabb intézmény arra, hogy megjelenítse és megvalósítsa azt a nemzeti egységet, amely nélkül hosszú távon egyetlen nemzet sem tud megmaradni", hangoztatta az államtitkár, kiemelve a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség roma integráció területén végzett tevékenységét, mely európai léptékben is példamutató.

„Magyarország lakosságában nagyon erős a vágy arra, hogy végre rend legyen", fogalmazott Balog Zoltán, kiemelve, hogy a nem öncélú, hanem hasznos eredményekre vezető rendet a honvédség tudja a leginkább prezentálni. „Nem véletlenül érkezett minden érintettől például az árvizek idején az a visszajelzés, hogy a legnagyobb bajban csakis a Magyar Honvédségre lehetett számítani. Márpedig a baj ezen a területen is nagy. A nemzet összefogásának ügyébe mindenki beletartozik, aki akarja ezt az összefogást. Örülök neki, hogy ebben önök partnerek", zárta előadását Balog Zoltán, és kifejezte reményét a további sikeres együttműködést illetően.

Mindenki egy célért dolgozik

„A világ megjavításának mindig konkrétan kell történnie", kezdte előadását Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke. „Ha az esélyegyenlőség területén előre akarunk jutni, nagyon fontosak a jó és alkalmas törvények, szabályzók, de a dolgok a mindennapi életben dőlnek el. A Magyar Honvédség olyan közösség, ahol együtt, egy közös és nemes cél, a haza védelme érdekében dolgozik mindenki, származzon bármilyen néposztályból, etnikai csoportból, vallási közösségből."

A kabinetfőnök úgy fogalmazott: noha a honvédség hierarchikus, szigorú szabályokra épülő szervezet, annak minden tagja átérzi és átéli az esélyek egyenlősége, az együttélés és az együtt munkálkodás fontosságát. A honvédség mindenkinek lehetőséget tud és akar biztosítani képességei kibontakoztatására, hogy tudását a haza szolgálatába állítsa, ennek érdekében a tárca komoly erőkkel munkálkodik azon, hogy valódi perspektívát nyújtson a hátrányos helyzetű fiatalok számára. „Nem túlzás azt mondani, hogy az esélyegyenlőség kérdésében a Magyar Honvédség a magyar társadalom egyik legjobban teljesítő intézménye", jelentette ki Szarka Gábor, hangsúlyozva, hogy a honvédséget érintő jogszabályok rögzítik és garanciális rendszert alkotva, minden vonatkozásban biztosítják a jogegyenlőséget a szervezeten belül.

A minisztérium kabinetfőnöke két nagy területet emelt ki a tárcánál folyó esélyegyenlőségi politika bemutatására: a nemzeti és etnikai kisebbségek kérdésköréhez kapcsolódva a katonai szolgálatot vállaló cigány fiatalok esélyegyenlőségének, illetve a nők társadalmi esélyegyenlőségének kérdését. Szarka Gábor előadásában visszautalt a honvédelmi miniszter beszédében elhangzott programokra.

„Persze minden stratégia csak annyit ér, amennyit meg lehet belőle valósítani", hívta fel rá a figyelmet. „A tapasztalat azt mutatja, hogy amennyiben a parancsnok ismeri kulturális hátterüket és megtalálja velük a hangot, cigány honvédeink épp olyan kiváló teljesítményre képesek egyéni adottságaiknak megfelelően, mint bárki más."

Hangsúlyozta a katonaközösségekben etnikai vagy nemi hovatartozásra tekintet nélkül érvényesülő bajtársiasság jelentőségét, hiszen itt a teljesítmény és a fegyelmezett parancsvégrehajtás számít elsődlegesen. A kabinetfőnök szintén megemlítette a HM és a honvédség szervezeteinél működő esélyegyenlőségi referensi hálózat szerepét, és hangsúlyozta, hogy a Honvédelmi Minisztérium a nők integrációja terén is kiemelkedő eredményeket ért el.

„Elfogadás, megbecsülés, egymás kölcsönös tisztelete egyfelől, másfelől a közös ügy szolgálata iránti alázat, a teljesítmény, az emberi értékek tisztelete, az elvégzett munka becsülete – ezt kell a mérleg két serpenyőjében elhelyeznünk, és egyensúlyba hoznunk. Fontos, hangsúlyozni az egyenlő esélyek biztosítása mellett, hogy lássuk meg mindenkiben az igazi értéket. Arra kell törekednünk, hogy mindenki kibontakoztathassa ezeket az értékeket a hazája javára. Mindenkitől, aki erre a pályára jött, azt várjuk, hogy szolgálja a hazáját. Mindenkinek, aki erre a pályára jött, esélyt kell kapnia arra, hogy szolgálja a hazáját", zárta előadását Szarka Gábor.

Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke kijelentette: a romák integrációja a Magyar Honvédség egyik legfontosabb feladata. „A Magyar Honvédségben katonák szolgálnak, függetlenül attól, hogy roma vagy nem roma származásúak. Nincs arra jelzés vagy utalás, hogy a roma fiatalok bármiféle megkülönböztetés áldozatai lennének vagy lettek volna a honvédségben", jelentette ki a vezérezredes.

Benkő Tibor szerint a Magyar Honvédség jó lehetőség a roma fiataloknak, ahol nagyon szigorú szabályok, komoly követelmények vannak, és nem egyszerű bekerülni. „Sok olyan fiatalra van szükség, mint akik itt ülnek, sok olyan roma származású férfira és nőre van szükség, akik ezen az úton segítik gyermekeiket", mondta Benkő Tibor, aki kijelentette: bízik benne, hogy az integrációs folyamat eredményhez vezet, és ezáltal minden fiatal megtalálhatja számítását, aki egyenruhát visel.

Berényi László országgyűlési képviselő, az Országos Roma Önkormányzat alelnöke a szervezet tevékenységéről és a honvédelmi tárcával fennálló együttműködési lehetőségekről ejtett szót a HM romaügyi stratégiájának tükrében, hangsúlyozva, hogy a katonai pálya a felemelkedés egyik lehetséges útja a jelenleg hátrányos helyzetben lévő roma fiatalok számára.