Társadalom és honvédelem

Az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának Történettudományi Szakbizottságával közösen szervezte meg − dr. Simicskó István honvédelmi miniszter fővédnökségével − azt a tudományos tanácskozást, amelyet Társadalom és honvédelem címmel tartottak a Stefánia Palotában. A szervezők közlése szerint a szimpózium fő célja, hogy a honvédelem támogatottsága a civil lakosság körében erősödjön, ezért olyan történelmi, társadalmi folyamatok feltárására törekszik, amelyek hatással vannak a jelenkori magyar társadalomra, s ezekre igyekszik minél relevánsabb válaszokat adni.

Megnyitóbeszédében dr. Benkő Tibor vezérezredes a társadalmat és a honvédséget egymástól elválaszthatatlan, szerves egészként jellemezte. „A honvédelem nemzeti ügy, a haza szolgálata minden magyar állampolgár kötelessége. Ezért is kiemelten fontos a társadalom és a honvédség közötti szoros együttműködés, s hogy megtaláljuk a közös szempontokat, meg tudjuk szólítani a civileket, különös tekintettel a fiatalokra" – emelte ki a Honvéd Vezérkar főnök.

Dr. Benkő Tibor külön felhívta a figyelmet az integrációs törekvésekre. Mint mondta, a Magyar Honvédség élen jár a roma származású fiatalok foglalkoztatásában (ezzel a témával külön előadás foglalkozott a szimpózium első napján). A vezérezredes azt kérte a résztvevőktől, hogy a konferencia vesse fel azokat a problémákat, amelyekkel foglalkozni kell a jövőben, ám egyben megoldásokat is vázoljon fel, adjon iránymutatást.

Dr. Besenyő János ezredes, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely vezetője kérdésünkre elmondta: a konferencia témája nem új keletű, aktualitása azonban megkérdőjelezhetetlen. Mint mondta, napjainkban már nem csupán a katasztrófahelyzetekben van szükség határainkon belül a honvédségre, mivel a migrációs válsággal vagy az európai terrorfenyegetettséggel kapcsolatban olyan új biztonsági kihívások bukkantak fel, amelyek mind a Magyar Honvédséget, mind a magyar társadalmat érintik. A Kutatóhely vezetője hozzátette: a konferencia anyagát értékelik, feldolgozzák és valamilyen formában a nagyközönség számára is elérhetővé teszik.

Az előadások többek közt a professzionális haderőre áttérés következményeit, a vesztes háborúk hatását, a toborzási, az önkéntes és tartalékos rendszert, a Magyar Honvédség társadalmi kapcsolatait, a hadisírgondozást, a hazafias nevelési programok céljait, a roma kisebbségek jelenlétét a honvédségben, a határzár katonacsaládokra gyakorolt hatását, valamint napjaink honvédségi kommunikációját elemezték különböző aspektusokból. A szimpózium előadói a Magyar Honvédség és a civil szféra legkülönbözőbb területeiről érkeztek. Az első nap előadói között volt többek között dr. Holló József nyugállományú altábornagy, a HM Miniszteri Kabinet kegyeleti diplomáciáért felelős miniszteri biztosa, Kun Szabó István vezérőrnagy, az MH Egészségügyi Központ parancsnoka, valamint dr. Böröndi Gábor dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság szárazföldi haderőnem főnöke is.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária