Tizenkilenc merénylő változtatta meg a világot

Mivel a szeptember 11-ei támadások nyomán a világ összes hírszerző szervezete korábban soha nem látott mozgásba lendült, az FBI már a cselekmények után néhány órával megnevezte a géprablók vezetőjét, Mohamed Attát. Az amerikai hatóságok végül tíz nappal a terrorakciók után hozták nyilvánosságra a tizenkilenc géprabló adatait. Ha nem is keltett feltétlenül megütközést, mindenképpen további gondolkodásra adott okot, hogy a tettesek közül tizenöten az Egyesült Államokkal szövetséges Szaúd-Arábiából származtak: maga Atta egyiptomi származású volt, ketten az Egyesült Arab Emirátusokból, további egy terrorista pedig Libanonból érkezett. Az amerikai hírszerzés szerint Atta poggyásza nem jutott fel a gépre, és benne számos adat állt rendelkezésre mind a terroristákról, mind az előzményeket illetően – ezek lettek végül a következő hetekben és hónapokban lefolytatott munka kiindulópontjai.

Oszama bin Laden és az al-Kaida neve már a támadások napján is gyakran elhangzott a médiában, mondván, más csoportosulás nem lett volna képes egy ilyen volumenű akció megszervezésére és összehangolására. Az FBI vonatkozó vizsgálata az amerikai szövetségi nyomozóhivatal valaha lefolytatott legnagyobb szabású nyomozása volt, amelyben több mint hétezer ügynök vett részt, és számos külföldi hatóságot is bevontak a folyamatokba.
A nyomozati anyagok szerint a szeptember 11-ei támadások – vagy legalábbis egy azokhoz hasonló módon elkövetett akció – terve először a ‘90-es évek közepén merült fel komolyan az al-Kaida berkein belül, méghozzá Hálid Sejk Mohammed révén, aki egyenesen a szervezet fejénél, Oszama bin Ladennél kopogtatott az ötlettel.

Nem tudni pontosan, mikor bólintott rá végül a terroristavezér az elképzelésre, de biztosnak tűnik, hogy az évtized legvégén már konkrét előkészületeket tettek a cselekmények elkövetésére. Ekkorra már minden bizonnyal az is letisztult, hogy – más célpontok elvetése után – a World Trade Center és a Pentagon ellen irányulnak majd a támadások. Hálid Sejk Mohammed számára a Világkereskedelmi Központnak különös jelentősége volt, ugyanis 1993-ban ő maga finanszírozta az ikertornyok elleni első terrortámadásokat is, amelyek azonban kudarcot vallottak. Az évezred végén már nagyban toborozták a leendő géprablókat, akik közül elsőként az utóbb az American Airlines 77-es járatát eltérítő Szalem al-Hazmi és Kalid al-Mihdar kerültek be a képbe. A két szaúdi férfi egyaránt megjárta a boszniai háborút a ‘90-es években, és 2000 elején érkeztek meg az Egyesült Államokba, majd tavasztól San Diegóban vettek repülőórákat.

Ekkoriban már nagyban zajlott Afganisztánban több potenciális jövőbeli géprabló kiképzése az al-Kaida táboraiban: köztük volt Atta is, aki több társával együtt korábban Németországban folytatott egyetemi tanulmányokat. Megnyerő, a nyugati társadalmakban szocializálódott modoruk mellett kiváló angol nyelvtudásuk is mellettük szólt. 2001 első felében már a teljes osztag az Egyesült Államokban volt: Atta és két társa Floridában vett pilótaórákat, mások Arizonában képezték magukat ezen a téren. A támadások végső részletei 2001 júliusában álltak össze, amikor is Atta Spanyolországban találkozott Ramzi bin as-Sajbával, aki közvetlen összekötőként szolgált Hálid Sejk Mohammed és a merénylők között. (Eredetileg ő is helyet kapott volna a csoportban, ám nem jutott amerikai vízumhoz.) Az akciók pontos dátumáról ekkor még nem határoztak, ez csupán augusztus legvégén dőlt el, és – állítólag – maga bin Laden is csak szeptember 6-án tudta meg, mikor hatják végre a merényleteket.

Noha utólag igen nagy volt a káosz a géprablók személyazonossága körül, ma már egyértelműen kijelenthető: az amerikai hatóságok által közzétett tizenkilenc név valós, és ugyan többüket látni vélték 2001. szeptember 11-e után, ezen észlelésekről minden esetben kiderült, hogy tévesek voltak vagy csak névazonosság okozta őket. Az értelmi szerzőt, Hálid Sejk Mohammedet végül 2003 márciusának elején vették őrizetbe Pakisztánban, Rawalpindiben. A terrorista nem tagadta felelősségét a támadások kitervelésében: pere jelenleg is zajlik, amennyiben bűnösnek találják, halálra is ítélhetik. A támadások mögött álló ideológiai vezetőt és anyagi finanszírozót, Oszama bin Ladent 2011 májusában ölte meg egy amerikai különleges alakulat Pakisztánban.