Vadászpilóták, egymás közt

Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2016. október 2. 11:56

Szolgálatteljesítés közben állítólag a vadászpilóta a legmagányosabb. Szerencsére ez egyáltalán nem tűnt fel a 4. Magyar Vadászpilóta Találkozón, amelyet Balatonakarattyán, az MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központban (MH RKKK) rendeztek, október elsején.

Videó

A Cr-32, Cr-42, „Héja", Me-109, Me-110, Me-210, Fw-190, Jak-9, MiG-15, MiG-17, MiG-19, MiG-21, MiG-23, MiG-29, Szu-22 és Gripen típusú vadászgépeken 1938-tól napjainkig repült és ma is repülő magyar vadászpilóták a magányosság tételére rácáfolva rögvest csoportkép készítésével indították közös, szakmai napjukat.

Noha a rendezvény Varga János vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnök koordinációs helyettesének rövid köszöntőjével indult, ne gondoljuk, hogy a találkozó afféle protokolláris keretek között folyt le. Mint azt a főszervező, Kositzky Attila nyugállományú altábornagy elmondta: a lényeg, hogy évről évre összejöjjön a társaság, felelevenítsék emlékeiket; megnézzék úgymond „mindenki megvan-e még."

Hozzátette: négy évvel ezelőtt, amikor útjára indította ezt a kezdeményezést, úgy volt vele: ha kevés érdeklődő lesz, majd maximum valami kis étteremben ülnek le. Nos, katonás szóval élve jelenthetjük: a vadászpilóták egyrészt jól vannak, másrészt mindannyian csak igen nagy étteremben férnek el…