Karácsonyi kellékek is rejtőztek a fedélzeten
Szöveg: Farkas Anikó és Iványi Balázs főhadnagy | 2012. december 2. 11:38Plusz három és fél óra − ennyi az időeltolódás Magyarország és Afganisztán között, ahová a pápai C–17-esnek köszönhetően öt és fél óra alatt érkeztünk meg három újságíró-kollégával, egy gépnyi váltásként (és néhány egyéb feladattal) utazó katonával, egy tűzszerészkutyával és rengeteg csomaggal, felszereléssel. Küldetésünk, hogy az afganisztáni magyar szerepvállalás elérhető színhelyeit bejárva tudósítsunk katonáink missziós tevékenységéről és aktuális ügyeiről. Helyszíni tudósítás.
A gép kora reggeli indulása miatt a Budapestről Pápára történő utazás előtt már nem lett volna értelme aludni, így kellően álmosan szálltunk fel a tizenkét nemzet által üzemeltetett óriási szállítógép, a C–17-es fedélzetére, ahol viszont az ülések, a zajszűrés és a minden alkatrészre kiterjedő világítás kialakításakor finoman szólva sem a kényelmes szundikálás biztosítása lebegett a tervezők szeme előtt.
A gép a Nemzeti Támogató Elem és a Logisztikai Mentorcsoport következő váltásai mellett az ISAF törzsbeosztásaiba és a PRT–13-ba érkezőket szállította a fedélzetén, rakományai között pedig a missziós karácsonyi ünnepek főbb kellékei – szaloncukor és adventi koszorúk – is ott rejtőztek.
Némely embertársához képest is jól viselte az utat kenneljében a már említett tűzszerészkutya. Dragonnak most a harmadik missziója kezdődik; a PRT–13-hoz érkeztek – tudtuk meg gazdájától közvetlenül a leszállás után, amikor már emberi hangerővel is lehetett beszélgetni.
A Mazar-e Sharif-i reptéren dr. Hoffer Tamás százados várt minket, akinek a segítségével később hozzájutottunk egyéni felszereléseinkhez és a vacsorához.
Camp Marmal at night…
Rövid igényfelmérés után kiderült, újságíróinkat nemigen érdekli a váltóállományok számára rendezett, este nyolckor kezdődő általános eligazítás. Ha választani lehet, akkor ők inkább a tábor éjszakai életére kíváncsiak. Lehettek, így aztán századosunk vezényletével bevettük az Oben nevezetű német kocsmát, ahol a sivatagi egyenruhákat leszámítva igazán európai hangulat uralkodott: zene, csocsóasztal, hangos németek és kivetítő, mely hol csinosan, ám lengén öltözött hölgyeket, hol focimeccset közvetített.
A szórakozásnak itt Afganisztánban megvannak a maga határai: fejenként két kis pohár vagy egy nagy korsó sör az engedélyezett fejadag, kivéve az amerikaiaknak, ők egyáltalán nem fogyaszthatnak alkoholt. Legendák szerint a skandinávok olyan szórakozóhelyet működtetnek, ahol szauna is van, ide azonban csak meghívással lehet bejutni.
Vendéglátóegységek tekintetében egyébként a közel tízezres lélekszámú tábor meglepően jól ellátott, szóbeszédek szerint mintegy száz kocsma működhet itt Camp Marmal-szerte.
(Folytatjuk!)
Fotó: A szerzők felvételei
