Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Tucatnyi éve Cipruson

Szöveg: Szűcs László |  2007. november 7. 11:06

Az ENSZ UNFICYP missziója az egyik legrégebbi békefenntartó tevékenység, melyben a Magyar Köztársaság szerepet vállal. A misszió 1964-ben indult, – 1995 óta magyar részvétellel – számos nemzet képviselői vettek és vesznek részt benne, napjainkban is.

Ciprus 1960-ban vált függetlenné, azzal a kikötéssel, hogy
területén továbbra is állomásozhatnak a brit hadsereg katonái. Az újdonsült
állam alkotmányában rögzítették a szigeten élő két nép, a többségben lévő
ciprusi görög közösség és ciprusi török kisebbség hatalomból való részesedését
(70 % görög, 30 % török), valamint – a görög ciprióták Athénhoz való
közeledését megakadályozandó – megtiltották a sziget Görögországhoz való
csatolását. Az alkotmány ezen passzusa igen heves e

llenkezést váltott ki a
görög ciprióták részéről, ami leginkább terrorszervezetük, az EOKA-B (Ethniki
Organosis Kyriakou Aganos – Ciprusi Harcosok Nemzeti Szervezete) egyre
erőszakosabb akcióiban nyilvánult meg. Az új állami berendezkedést azonban
nemcsak görög, hanem török részről is igen kemény bírálat érte: a török
ciprióták nem elégedtek meg a kormányszervekben, közhivatalokban és a
katonaságban nekik szánt 30 százalékos kvótával, és a görögökével azonos
hatalmat követeltek. Az állandó ellenségeskedés 1963 decemberében, azaz alig
néhány évvel a történelmi megegyezést követően nyílt töréshez vezetett: a
Makariosz érsek vezette görög ciprióták – a török kisebbség képviselőinek
kizárásával – egyszerűen felszámolták az ország kettős felépítését, és szinte
minden téren korlátozták a török lakosság jogait. Az új, tisztán görög kormány
hatalomra jutása után a ciprusi törökök helyzete lényegesen megromlott.. A
jelentős túlerőben lévő görögök fegyveres támadásainak következtében sok töröknek
csupán egyetlen lehetősége maradt: a menekülés.
1964 márciusában, mikor látszott, hogy a brit katonák egyedül nem tudják kézben
tartani a helyzetet, az ENSZ Biztonsági Tanácsa felajánlotta saját
békefenntartóit. Az ENSZ BT 186. számú határozata értelmében 1964 márciusa és
áprilisa között 6369 ENSZ-katona érkezett a szigetre, többek közt
Finnországból, Svédországból, Angliából, Írországból, Kanadából és Ausztriából.

AzUNFICYP rendeltetése

A nemzetközi béke és biztonság megőrzése érdekében minden erőkifejtést megtenni
a harcok újjáéledésének megelőzésére, valamint hozzájárulni a törvényesség és a
rend visszaállitásához, illetve a normális állapotokhoz való visszatéréshez.
A békefenntartók feladata az ellenségeskedés megszüntetése és a normális élet
feltételeinek visszaállítása volt. Az UNFICYP katonáinak helyzetét nehezítette,
hogy nem csak a szembenálló török és görög közösség közti harcot kellett
megfékezniük, hanem a frakciókra szakadt görög ciprióta politikai élet
ellenségeskedéseibe is belekeveredtek. Az 1964 és 74 közti időszakban a ciprusi
ENSZ-katonák küldetésük legnehezebb időszakát élték át.
1974 júliusában egy görög katonatisztek által vezetett puccs keretében
nacionalista görög ciprióták megdöntötték Makariosz elnök uralmát. Törökország –
Rauf Denktas, ciprusi török vezető kérésére, hivatalosan az 1960-as alkotmányra
hivatkozva – csapataival partra szállt Cipruson, és az augusztus 16-áig tartó
hadművelet keretében elfoglalta a sziget csaknem 40 százalékát. A török
intervenciót követően több mint 200 ezer, a sziget északi szegletében élő
görögnek kellett elhagynia otthonát, ahová a mai napig nem térhettek vissza;
házaikba, földjeikre a török hatóságok több tízezer anatóliai törököt
telepítettek be. Bár az ENSZ a lehető legkeményebben elítélte a török hadsereg
akcióját, az intervenciót követően a sziget megosztottsága állandósult.
Az 1974 augusztus 16-án 18.00-kor elfoglalt pozíciók szerint határozták meg a
tűzszüneti vonalakat. A két fél tűzszüneti vonala közötti területet nevezik ütköző
övezetnek. Az ütköző övezet, mely hosszirányban szeli ketté a szigetet, három
hadműveleti szektorra van osztva. Az ENSZ 152 állandó és ideiglenes
megfigyelőpontról ellenőrzi az egyezményt. A tűzszünet ellenőrzést 1989-ben
újraszabályozták. Ezen alapdokumentumok alapján ellenőrzik a katonai
építkezéseket, a fegyveres erők jelenlétét, az övezeten belüli mozgást, a civil
tevékenységet, stb. A tűzszünetsértések egy egységes jelentési rendszerben kerülnek
(a megfigyelőpontoktól kezdve New-York-ig) a megfelelő döntési szintre. Minden
konfliktusra a lehető legalacsonyabb szinten keresnek megoldást.

Magyarok az
UNFICYP-ben

A Magyar Honvédség 1993 óta vesz
részt az ENSZ több mint négy évtizede tartó ciprusi békefenntartó feladatában.
Kezdetben négy magyar megfigyelővel, majd 1995-től katonai alegységgel is
bekapcsolódott a tűzszüneti megállapodás fennta

rtásába, a szembenálló felek
szétválasztásába, a szigetország fejlődését garantáló béke megőrzésébe. A szlovák
és a magyar katonák 2001 júniusától felügyelik közösen a tűzszüneti biztonsági
zóna keleti, 4. számú szektorát.

A szlovák–magyar békemissziós
szerepvállalás szerves folytatása a két haderő tudatosan fejlesztett
együttműködésének, és jól példázza a Magyar Honvédség törekvését a környező
országokkal kialakított, a szövetségesi kapcsolatok megszilárdítását, valamint
a bizalomerősítést is szolgáló, kölcsönösen előnyös együttműködést.

A Cipruson szolgálatot teljesítő 84
fős magyar kontingens az UNFICYP meghatározó alegysége, a járőr és megfigyelési
feladatokat végrehajtó katonák az ütközőzónán belüli Szent István táborban,
illetve az általuk ellenőrzött, mintegy 70 kilométeres szektor egy
járőrbázisára telepedtek. Napi feladataik közé tartozik egyebek mellett az ENSZ
fennhatóságának gyakorlati érvényre juttatása, tömegdemonstrációk kezelése, a
szembenálló erők közvetlen harcérintkezésének megakadályozása, közvetítés a
felek között, illetve az ütközőzónában lakó kisebbségek védelme
krízishelyzetben.

A konfliktusok megelőzése érdekében
napi munkakapcsolatot tartanak fenn a szembenálló felekkel és a helyi lakosság
képviselőivel, de feladataik részét képezi az ütközőövezeten belüli civil
tevékenységek, mint például a földművelés és az ipari tevékenység koordinálása
is. A magyar kontingens jelentős része szolgál különböző vezető és
törzsbeosztásokban az ENSZ-erők Nicosiában települő főparancsnokságán, valamint
Famagusztában, a szlovák–magyar közös felügyeletű keleti szektor
parancsnokságán.