történelem
Honvéd kadétok a várvédők nyomában
2024. október 17. 8:30
„Sosem vívtunk korábban, viszont a csatát imitáló játék ügyességi és stratégiai szempontból egyaránt rendkívül izgalmas volt” – áradoztak a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium végvári harcosok nyomába lépő honvéd kadétjai, akik korábban tanulmányi kirándulást nyertek a gyulai várba. Az október 16-ai rendhagyó tanóra résztvevői az előző tanévben 32 sportversenyen bizonyították rátermettségüket.
„…katonai szolgálat teljesítése közben villámcsapás áldozatául esett”
2024. október 5. 8:08
Egy riport témája gyakran a legváratlanabb helyről érkezik az újságíróhoz. Ezúttal egy e-mail ihletett meg rövidségével, tömörségével, szomorú és egy kicsit talán hihetetlen tartalmával. „1965-ben a (ma már Mária Terézia-laktanyához tartozó) érdi lőtéren a szárazvillám agyoncsapott hat kiskatonát. Egyszer talán jó lenne emlékmisét tartani a tiszteletükre. Tisztelettel: Farkas Balázs.” E két rövid mondat indított el azon az úton, amelynek eredménye az alábbi cikk. Hamar kiderült, nem ’65-ben, hanem 1966-ban történt az eset, amelynek nem „szárazvillám” volt az okozója és nem hat, hanem – szerencsére – csak négy sorkatona esett áldozatául. Kilencen pedig megsérültek.
Az utolsó aranyágacska
2024. január 14. 10:24
III. András halálakor az ország nemcsak uralkodóját, hanem az Árpád-házat is gyászolta, hiszen a váratlanul elhunyt királynak nem született fiú utódja. Az első magyar uralkodóház 1301. január 14-én vesztette el utolsó uralkodóját, ezzel lezárva egy több mint háromszáz éves időszakot.
Francia sorkatonából magyar nagykövet
2023. december 10. 8:07
A nyolcszáz éves múltra visszatekintő főnemesi Károlyi család tagja, nagykárolyi gróf Károlyi György egyévesen hagyta el Magyarországot, élete javarészét Franciaországban töltötte, az 1989-es rendszerváltás után azonban visszatért szülőföldjére, és felújíttatta és felvirágoztatta ükapja, gróf Károlyi György főispán fehérvárcsurgói klasszicista kastélyát. Magyarország volt párizsi és monte-carlói nagykövetét az emigrációs évekről, polgári foglalkozásairól, katonaéveiről, diplomatakarrierjéről és hitvallásáról kérdeztük a fehérvárcsurgói rezidencián, amely elegáns, huszonháromszobás hotelként, rendezvényteremként funkcionál, legutóbb pedig a Köztársasági Elnöki Hivatal Fejér vármegyei kitelepülésének adott otthont.
Belső késztetés miatt tért haza
2023. december 9. 18:02
A nyolcszáz éves múltra visszatekintő főnemesi Károlyi család tagja, nagykárolyi gróf Károlyi György egyévesen hagyta el Magyarországot, élete javarészét Franciaországban töltötte, az 1989-es rendszerváltás után azonban visszatért szülőföldjére, és felújíttatta és felvirágoztatta ükapja, gróf Károlyi György főispán fehérvárcsurgói klasszicista kastélyát. Magyarország volt párizsi és monte-carlói nagykövetét az emigrációs évekről, polgári foglalkozásairól, katonaéveiről, diplomatakarrierjéről és hitvallásáról kérdeztük a fehérvárcsurgói rezidencián, amely elegáns, huszonháromszobás hotelként, rendezvényteremként funkcionál, legutóbb pedig a Köztársasági Elnöki Hivatal Fejér vármegyei kitelepülésének adott otthont.
Élet az atomtámadás után
2023. augusztus 6. 8:48
Hetvennyolc évvel ezelőtt óriási csapást mért Hirosimára az amerikai légierő. A történelem során először nukleáris fegyvert bevetve, 1945. augusztus 6-án atombombát dobtak a japán városra. A „Little Boy”-ra keresztelt uránbomba hatalmas pusztítást végzett. De mi történt a „felkelő Nap országával” az atomtámadás után?
Teller Ede a marslakó, aki feltalálta a hidrogénbombát
2023. augusztus 5. 12:13
Teller Edét leggyakrabban a hidrogénbomba atyjaként emlegetik, de a magfizika, kémia, kvantumkémia, reaktorfizika, reaktorbiztonság, plazma- és űrfizika mellett több tudományterületen is világraszóló eredményeket ért el. A világ háborúpárti, politikusokat befolyásoló tudósnak ismerte, kortársai kétes híre ellenére is zseninek tartották.
Szent Kinga és a lengyel-magyar barátság kezdete
2023. március 5. 14:19
A lengyel-magyar barátság napjához közeledve érdemes visszatekinteni a két nemzet közötti kapcsolat kezdetére, amely egészen a középkorig nyúlik vissza: 1224. március 5-én, Esztergomban született Árpád-házi Szent Kinga, IV. Béla lánya, aki tetteinek köszönhetően Lengyelország védőszentjévé vált.