1956-os emlékpontot avattak Pákozdon

Hende Csaba avatóbeszédében utalt arra, hogy amikor a Honvédség és Társadalom Baráti Kör megkezdte működését, a pákozdi csata múzeumát a megszűnés réme fenyegette. Most pedig – mint fogalmazott – az Országgyűlésben végszavazás előtt áll az a törvény, amely a nemzeti kegyeleti helyek sorába veszi fel ezt az emlékhelyet. A honvédelmi tárca vezetője elmondta: a forradalom és szabadságharc története nagyon fontos tanulságot hordoz a jelenkor katonáinak számára is.

„El kell gondolkodniuk azon a dilemmán, hogy a honvéd kihez hűséges. Az akkori események minden katonát komoly döntésekre késztettek: többségük tévedhetetlen erkölcsi érzékről tett tanúbizonyságot, és tudták mit kell tenni. Az ötvenhatos hősök visszaadták a szabadságba vetett hitet, s erre a mai nehéz időkben is szükségünk van. Ugyanis napjainkban keményen meg kell dolgoznunk azért, hogy maradéktalanul visszaszerezhessük a szabad döntés jogát munkánk eredménye felett. El kell érnünk, hogy ezt az eredményt ne eméssze fel nemzeti méretekben az adósságválság, amely rendkívül pusztítóan hat ma úgy az államra, mint a családokra egyaránt. A nehéz helyzetet pedig csakis a jóakaratú emberek együttműködése és a kemény munka oldhatja fel" – világított rá a tárcavezető.

„A szabadságvágy soha nem látott erővel tört utat magának, a magyar nép bátorságának híre túlnőtt az ország határain. A lázas reménységtől fűtött magyar embereket nem lehetett megfélemlíteni. Bátorságuk ereje az összefogásban rejlett, melyhez csatlakoztak a katonák is, akiknek a nemzeti érdek és a nép védelme mindennél fontosabb volt. Nekik is emléket állít az új emlékpont" – mondta a polgármester.

Prof. dr. Pintér Lajos egykori szabadságharcos, az emlékpont elgondolásának társ-alkotója visszaemlékezve az 1956-ban történtekre kiemelte: az emlékpont felett most lobogó zászló alatt ötvenöt évvel ezelőtt a jászberényi aprítógépgyár munkásai vonultak fel. Emlékeztetett arra, hogy abban az időben minden egyetemista nyáron egy hónapos katonai kiképzésen vett részt, és ezen is múltak a forradalom vívmányai. Véleménye szerint, ha az akkori ifjúság nem ismerte volna a fegyverek pontos használatát, „talán forradalom sem lett volna".

„Amikor rémálmaim vannak, pontosan ilyen harckocsikról álmodom" – fogalmazott Pintér Lajos.

Hozzátette: ezzel az emlékponttal végre méltó emlékművet kapott az 1956-os szabadságharc, és a jövő generációi többek között látni fogják, hogy milyen harckocsik ellen is küzdöttek akkoriban.

 
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária

(További képeinket a galériában tekinthetik meg!)