A tárcavezető a Magyar Honvédség teljes megújulásáról, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program céljairól, valamint az eddig elért eredményekről beszélt az egyetemi hallgatóknak. Mint mondta, a biztonsági helyzet napjainkra globálisan megváltozott. Olyan új kihívások jelentkeztek, mint a kibertérben zajló hadműveletek, a hibrid hadviselés, a radikalista alapokra épülő terrorizmus vagy az illegális migráció. Külön szólt az ukrán-orosz konfliktusról, mint a hadviselés új szakaszáról, valamint a Nyugat-Balkánról, amelynek törékeny békéjét csak az ott misszióban szolgálatot teljesítő több ezer katona – köztük a magyarok – képes megőrizni.

Benkő Tibor rámutatott: a NATO kifejezett elvárása, hogy minden tagország rendelkezzen olyan haderővel, amellyel biztosítani tudja a békét és biztonságot állampolgárai számára. A kormány ezért hirdette meg a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amelynek eredményeképpen a Magyar Honvédség a térség meghatározó, a kor kihívásainak mindenben megfelelni tudó, a legkorszerűbb haditechnikával felszerelt, lojális, esküjéhez és hazájához a végsőkig hű katonákból álló haderejévé válhat. Az erkölcsi támogatás mellett komoly anyagi források állnak rendelkezésre a program sikeres végrehajtásához, hiszen amellett, hogy Magyarország teljesíti a NATO felé tett vállalását, azaz 2024-re a védelmi kiadások tekintetében eléri a GDP 2 százalékát, a kormány minden évben növeli a tárca költségvetését.  

Benkő Tibor kiemelte: bár a program során a legmodernebb haditechnikát szerzik be a Magyar Honvédség számára, a középpontban a technikát működtető katonák állnak. Ezért dolgozták ki azt az életpályamodellt, amely magába foglalja az illetmények ütemezett emelését, a lakhatási támogatást és az egészségkárosodási biztosítást is. Mint mondta, a honvédségnek a legjobbakra van szüksége, ezért a tárca mindent megtesz annak érdekében, hogy a fiatalabb generációk számára vonzóvá tegye a katonai pályát. Ezért indították el a Honvéd Kadét Programot, működtetik a Honvédelmi Sportszövetséget, szélesítik a honvéd középiskolai rendszert, s hoztak létre több ösztöndíjat. „Szükségünk van olyan fiatalokra, akik a Magyar Honvédségnél tudják kamatoztatni megszerzett tudásukat, felkészültségüket" – mondta a miniszter.

A tárcavezető beszélt a társadalmi kapcsolatok fontosságáról is, amelynek legsikeresebb szegmense az önkéntes tartalékos rendszer működtetése. Mint mondta, jelenleg mintegy kilencezer tartalékos szolgálja a hazát, a tervek szerint ezt a számot – a harmincezer főre növelt Magyar Honvédség mellett – húszezerre növelik a program végéig. „A jól működő önkéntes tartalékos rendszer elengedhetetlen feltétele annak, hogy a Magyar Honvédség maradéktalanul képes legyen feladatainak ellátására" – hangsúlyozta.

A haditechnikai beszerzések kapcsán a honvédelmi miniszter megjegyezte: azok a haderő minden szegmensét érintik, és a legmodernebb, a Magyar Honvédség igényei szerint gyártott technikáról van szó. Külön kiemelte a magyar hadiipar újbóli beindítását, amely a Kiskunfélegyházán, a kézifegyverek összeszerelésével vette kezdetét. Az itt készült fegyverekkel nemcsak a Magyar Honvédséget, de minden fegyveres állami szervezetet ellátnak majd.

Előadásának zárásaként Benkő Tibor honvédelmi miniszter kiemelte: bár a program 2026-ig szól, a Magyar Honvédség fejlesztése az után is folytatódik; jelenleg már körvonalazódnak a 2030-ig tervezett változtatások és újítások.

GALÉRIA