Akrobatikus elemekkel tűzdelt díszelgés, mai zenére

Nem hallottam vezényszót, a kötelék mégis egyszerre megindult. Felvett két vonalalakzatot, majd néhány tíz méter után megállt. Megszólalt a bemutatózene, és kezdetét vette a gyakorlás, ami mindenki más számára felért egy bemutatóval.

Kiinduló alakzatban a katonák nem látták egymást, ezért az ütemre figyeltek. Ugyanazokat az alapfogásokat használták, amit elődeik. Láthatóvá vált a feszes testtartás, a fegyver legalább 45 fokos szögben, és tenyérnyi távolságra a mellkastól, a szurony vállmagasságban, kilépésnél pedig egyszerre lecsapás a földre, mert az egész ritmusnak ez adta meg az alapját. Oldalpörgetésnél másfél ütemet kellett kipörgetni, mert ennyi a különbség a zene és a végrehajtás üteme között.

Hátradobásnál a katonák a fegyver elkapása után ütemre, a lendületet kihasználva dobták tovább, majd ugyanez következett előre, csak itt tusból pörgettek az egyik oldalról a másikra. Ezt követte a dominó, amikor a katonák eltérő gyakorlatokat hajtottak végre, ugyanabban az ütemben.

„Az első század különleges díszelgő csoportja nem a hagyományos magyar gyakorlatokat hajtja végre, az új hullámot, a „silent drillt" követi. Ebben fontos a fegyver hangja, csattanása, a határozott szigorú becsapások és a precíz pörgetés. Alapvető a pontosság, a határozottság és a keménység. A végrehajtásból sugározzon a katonai tartás, menetben a területfoglalás, illetve az a fegyelem, amelyet a honvédségnek képviselnie kell" – kommentálta a látottakat Tóth Sándor törzsőrmester, a 2. század különleges díszelgő csoportjának parancsnoka.

„A csoport, pontosabban a rajparancsnokok felelősek a különleges díszelgők kiképzéséért, felkészítéséért, a zene és a koreográfia kiválasztásáért ezért a kialakítástól a végrehajtásig terjedő folyamatba bevonjuk a közreműködő állományt. A második század különleges díszelgő csoportja bemutatóját nem klasszikus katonazenére, hanem a Run DMC „It’s like that", Kelis „Trick me" valamint a Prodigy „Breath" című felvételeire koreografálta. A csoportba a legjobb és legtapasztaltabb katonák kerülnek, akik együtt készülnek a század többi tagjaival. A külön gyakorlásra így is szükség van. A bemutató pedig már hab a tortán" – egészítette ki az eddig látottakat Kiss Antal törzsőrmester, az 1. század különleges díszelgő csoportjának parancsnoka. (A két rajparancsnok – mivel tagja különleges díszelgő csoportjának –, ezért nem a saját bemutatójukat kommentálta!)

Az idei szezon is a toborzó majálisokkal kezdődött, és jelenleg a május 13–15. között megrendezendő II. Ludovika Fesztiválra készülnek. Ezután Tata, Szombathely, valamint a Hősök tere következik, de eleget tesznek más katonai szervezetek, számos civil és rendvédelmi szervezet felkéréseinek is.

Úton hazafelé belegondoltam mit láttam kétszer nyolc percben, de csak az állóhelyben történt fegyverfogások elejéig jutottam. A zene adott ütemében a katonák jobb kezük mutatóujjával átfogták a fegyver csövét a szíjbilincs alatt úgy, hogy mutató ujjukkal érintették a hüvelykujjukat, fennmaradt ujjaik nyújtott, zárt helyzetben a fegyver csövével párhuzamosan maradtak, és megemelték a fegyvert a földtől 1–2 centiméterre, anélkül, hogy a testüket megdöntötték volna. Majd a fegyvert 90 fokkal elfordítva úgy emelték fel függőlegesen, hogy jobb kezük – a csövet a szíjbilincs alatt markolva – az álluk magasságába, attól egy tenyérnyire került. Jobb karjukat a fegyverhez zárták, bal kezükkel pedig megfogták a fegyver alsó agyát…

Az akrobatikus elemekkel átszőtt díszelgő fogások mellett, képzelőerőt felülmúló sebességgel pörgették maguk előtt a fegyvert, sőt legalább tíz méter távolságból úgy dobták el az öt kilogramm súlyú karabélyt, hogy azt a társuk minden gond és sebesülés nélkül elkapta. Ráadásul mindezt nyitott szuronnyal hajtották végre, amely az egész világon egyedülálló mutatvány.

A többit tessék hozzáképzelni, vagy a hétvégén az Orczy-parkban megtekinteni!

(További képekért kattintson galériánkra!)

Fotó: Rácz Tünde