A lázadók elfoglalták Miszráta repülőterét

Az egyik fegyveres már a főváros, a légvonalban mintegy 180 kilométerre nyugatabbra fekvő Tripoli felszabadításának tervéről beszélt. A következő célpont Zlíten lesz.

A kormányerők nyolc hete körülzárták, és három irányból támadták Miszrátát, de a kikötőjét soha sem tudták bevenni, és április végén kiszorultak a város központjából is. A folyamatos csatározásokban és tüzérségi támadásokban több száz ember vesztette életét.

Eközben 25, még a kormányerők kezén lévő város képviselői Katarban felesküdtek a felkelőket irányító Átmeneti Nemzeti Tanácsra. Ezek a városok az ország nyugati, központi és déli részén vannak.

Megerősítették azokat a híreket, amelyek szerint a forradalom elérte Tripolit is.

Egyik résztvevő, a Moammer Kadhafi líbiai vezető törzséhez, a Kadhadfához tartozó Mohammed Szajjed Kadhaf ad-Dam üzenetében lázadásra szólította fel a törzset.

Az egyik ellenálló városban, Zintanban a felkelők elutasították, hogy tűzszünetet kössenek Kadhafi kormányzatával, amit Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szorgalmazott. „Nem bízunk Kadhafiban… Ez nem a tűzszünet ideje" – mondta egy szóvivőjük.

Délelőtti jelentések szerint a líbiai felkelők elfoglaltak egy katonai támaszpontot Tripoli elővárosában; a fővárosban harcoló felkelőket intenzív légicsapásaival segíti a NATO. Úgy tudni, hogy a hadsereg katonái közül többen a lázadók oldalára álltak, akik szemtanúk szerint – a felkelés február 17-i kirobbanása óta először – Tripoli több negyedében is kitűzték saját lobogójukat, az 1969-ben megdöntött monarchia trikolórját.

A NATO légiereje szerdára virradóra parancsnoki központokat és kormányzati intézményeket támadott a líbiai fővárosban és környékén: előbbiek között volt a katonai hírszerzés egyik bunkere, utóbbiak között pedig találat érte a parlament, az állami tévé és rádió, valamint a líbiai hírügynökség épületét is. Állandó célpontja a Tripoli elleni légitámadásoknak a Báb el-Azízíja-i főhadiszállás, amelynek bunkerében húzta meg magát feltevések szerint Kadhafi ezredes. Egy szemtanú szerint reggel több mint egy órán át újabb robbanások rázták meg a város keleti részét, miközben harci gépek repültek át Tripoli felett.

Helyszíni jelentések szerint a főváros lakosságának hangulatában gyökeres változás történt, Kadhafit magára hagyják hozzá eddig hű törzsi vezetők is. Tripolitól nyugatra, a „berber háromszögben" és Dzsebel-el-Garbi hegyeiben a jelek szerint szintén a lázadó alakulatok vették át a kezdeményezést; a tunéziai határhoz közeli Nálút városánál és a fővárostól 160 kilométerre délnyugatra fekvő Zentenben ellentámadásba mentek át.

Adzsdábíja közelében – a lázadók parancsnokságával egyeztetve – a NATO légicsapásokkal fékezte meg a reguláris erők előrenyomulását.

A lázadók egyik parancsnoka, Abdul Dzsavad szerint rakétavetőkkel felfegyverzett alakulataik támadást indítottak Adzsdábija nyugati szélétől Marsz-el-Brega olajkikötője irányában, és megsemmisítették a Kadhafihoz hű csapatok 14 felfegyverzett kisteherautóját. Ezt követően azonban a NATO utasításának megfelelően mintegy 20 kilométerre visszavonultak, hogy az észak-atlanti szövetség bombázói csapást mérhessenek a hadsereg egy Adzsdábíja felé nyomuló jelentős egységére.

A NATO-val folytatott koordináció eredményeként a felkelők fontos állásokat foglaltak vissza Adzsdábíjában és el-Arbainban is.

Bagdadi Mahmúdi líbiai miniszterelnök kedden az ENSZ főtitkáránál tiltakozott az országa elleni NATO-bombázások miatt, a világszervezet alapokmányának megsértésével vádolva az észak-atlanti szövetséget. A szövetség által végrehajtott légicsapások egyértelműen túllépnek az ENSZ-től kapott felhatalmazás keretein, emellett sértik a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát is – mondta Mahmúdi Ban Ki Munnak.

A Tripolit kedd este megrázó robbanások után Mahmúdi számos ország külügyminiszterével folytatott telefonos megbeszélést.

Ignazio La Russa olasz védelmi miniszter azt mondta egy interjúban, bár nem elfogadható Kadhafi rezidenciájának bombázása, de jogosnak tartja azon katonai célpontok megsemmisítését, ahol a líbiai vezető menedéket keres. Olaszország április végén a NATO keretében csatlakozott a líbiai katonai akcióhoz.

Szerdán Bengáziba, az Átmeneti Nemzeti Tanács székhelyére érkezett Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. Lengyelország a NATO tagjaként szállító repülőgépeket ajánlott fel a líbiai hadműveletekhez, de nem vesz részt a csapásmérő erőkben.

Az Európai Parlamentben elhangzott bejelentés szerint az Európai Unió irodát fog nyitni Bengáziban azzal a szándékkal, hogy támogassa a líbiai rezsim ellenzékének nyújtott külföldi segítség célba jutását. Az irodán keresztül segítenék a biztonsági szektor reformját, és támogatnák az egészségügy, az oktatás és a határvédelem fejlesztését is.

Az európai államok közül eddig csak Franciaország és Olaszország ismerte el Líbia legitim vezetőtestületének az ÁNT-t, amelynek vezetője, Mahmúd Dzsibril ezen héten Washingtonban tárgyal, noha az EP már régóta szorgalmazza, hogy az EU egésze fogadja el tárgyalópartnerként az ÁNT-t.

Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője elmondta: az EU ezután is biztosít katonai támogatást a líbiai lakosságnak nyújtott humanitárius akciókhoz. Egyszersmind ismételten lemondásra szólította fel Moammer Kadhafi líbiai vezetőt.