Emléktábla-avatás és diplomaátadás

A Ludovika téri esemény az elöljáró – Kun Szabó István dandártábornok, Budapest helyőrség, valamint az MH Támogató Dandár parancsnoka – fogadásával kezdődött. A Himnusz elhangzása után dr. Boldizsár Gábor ezredes, a ZMNE dékáni feladatokat ellátó megbízott katonai főigazgatója köszöntötte a megjelenteket, külön a hat évtizede végzetteket. „Itt van velünk a múlt – a 60 éve avatottak –, a jelen – napjaink aktív katonái – és a jövő: a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóaljának honvéd tisztjelöltjei" – mondta Boldizsár ezredes.

A 60 éve avatott tüzértisztek nevében Ábrahám László nyugállományú ezredes szólt az egybegyűltekhez. Emlékezett az iskola történetére, épületére, a falai között zajló életre, azokra az itt végzett katonákra, akik közül többen nem élnek már, de beszélt azokról is, akik katonai pályafutásuk során tábornokok lettek.

A beszédet követően Kun Szabó István dandártábornok és Sebők János nyugállományú dandártábornok felavatták az emléktáblát, Várhelyi György szobrászművész alkotását. „Ebben az épületben működött 1949–1956. között a Honvéd Kossuth Tüzér Tiszti Iskola" hirdeti a márványtábla, alatta az állító „Kossuth Lajos Hadtudományi Alapítvány" neve.

A koszorúzás után az emlékezők a nemzetvédelmi egyetem dísztermében ünnepi állománygyűlésen vettek részt. A jelenlévők – Boldizsár ezredes megnyitója után – egyperces néma főhajtással emlékeztek mindazokra a katonákra, akik nem lehettek itt ezen a napon az ünneplők között.

A határozatok ismertetése után Boldizsár ezredes először miniszteri elismeréseket, majd Zrínyi-kardot adott át. A tüzértiszti hagyományok őrzésében és Kossuth Lajos emlékének ápolásában kiemelkedő munkát végzők közül huszonnégyen Kossuth Emlékérmet, Kossuth Jubileumi Emlékérmet és emléklapot vehettek át.

A rendezvény Sebők János nyugállományú vezérőrnagy beszédével folytatódott. A Tüzér Tiszti Iskola egykori hallgatója többek között ezt mondta: „Annak idején jól választottunk, és jól választottak most önök is" – fordult a jelenlévő ludovikás tisztjelöltekhez –, „mert a hazát szolgálni mindig nagy megtiszteltetés és szép hivatás."

A szónok emlékezett a több mint hat évtizeddel ezelőtti katonai tanulmányokra, az akkor magyar haderőre, a tüzérségre, majd azzal fejezte be beszédét, hogy a sors kegyeltjei mindazok, akik 60 évvel avatásuk után, ma itt lehettek ezen az ünnepségen.

Az állománygyűlés után Kossuth Lajos születésének 209. évfordulójára emlékezve a ZMNE és a Kossuth Lajos Hadtudományi Kar, a Kossuth Alapítvány, Monok Önkormányzata és a Kossuth Szövetség képviselői koszorút helyeztek el a nagy magyar államférfi mellszobránál.

A rendezvény díszebéddel, majd a nyugállományúak találkozójával folytatódott, végül tanszéki rendezvényekkel ért véget a késő délutáni órákban.