Hatalmas kaland és maradandó élmények

Ismét többszörös volt a túljelentkezés az MH 25. Klapka György Lövészdandár által szervezett KatonaSuli-táborba. Az egyhetes nyári programot a dunántúli középiskolákban tanulók számára hirdették meg. Nem volt feltétel, hogy valaki katonasulis iskolába járjon, ám a legtöbben idén is olyan középfokú oktatási intézményből érkeztek, ahol oktatják a katonai alapismeretek tantárgyat.

A június 30. és július 4. közötti táborba végül húszan kaptak „behívót". Sátortáborukat a tatai alakulat helyőrségi gyakorlóterén található erdősávban építették ki a fiatalok „kiképzésével" megbízott 101. tüzérosztály katonái. Hálósátrak, tábori WC-k és vízvételi pont sorakozik egymás mellett − ahogy kell −, katonás rendben. Már a sátrakban, tábori ágyakon, hálózsákban való alvás is sokak számára hatalmas kaland, és akkor még nem is beszéltünk a többi programról… A kiképzők ugyanis ebben az évben is számos feladattal és kihívással várták a tábor lakóit.

„Az öt napig tartó rendezvény célja, hogy a gyerekek betekintést kapjanak a katonák mindennapi életébe és a kiképzésbe" − árulja el a helyszínen Csányi Henrik őrnagy, a tüzérosztály kiképzési részlegvezetője, a tábor parancsnoka. Katonai tereptan, térképismeret, járőrözés, figyelőpont elfoglalása, alapvető túlélési technikák, alaki foglalkozások − csak néhány a számtalan foglalkozás közül, amely a táborlakókra vár a tatai alakulatnál töltött öt nap alatt. És akkor még nem is beszéltünk az akadálypálya leküzdéséről, illetve a paintball-fegyveres lövészetről, amely várhatóan az idei tábor két csúcspontja lesz − véli az őrnagy.

A 14−18 év közötti diákok a reggel 6 órai ébresztő és a 22 órai takarodó között szoros napirend szerint élnek. Reggeli torna, körlettakarítás, rajszemle, kiképzési foglalkozások − csupa olyan tevékenység, ami a katonák számára jól ismert, ám sokan most szembesülnek először a katonaélet napi rutinjaival.

„Az éjszakai órákban pedig járőrszolgálat működik, azaz kétórás váltásokban két-két diák van szolgálatban. Egy katonai tábor ugyanis nem lehet meg őrség nélkül" − mondja Csányi Henrik, miközben a háttérben a fiatalok azt tanulják, hogy milyen terepi mozgásmódok vannak, s, hogy hogyan kell szabályosan tartani a fegyvert. Bár természetesen valódi gépkarabélyt senki nem kapott kézbe, a lövészdandár katonáinak felkészítése során is használt „gumikarabéllyal" mindenki megismerkedhetett, s megtapasztalhatta, mekkora súlya van egy töltött fegyvernek. A fekete színű gumiból készült AK-utánzat ugyanis pont annyit nyom a mérlegen, mint egy harminc lőszerrel tárazott valódi gépkarabély.

„Nálunk az egész család katona, én magam is már hároméves korom óta az akarok lenni" − árulja el Korsós Attila, aki már rutinos táborlakó. A mostani a harmadik KatonaSuli-tábora, korábban részt vett már Debrecenben és itt Tatán is hasonló nyári programon. A győri Bercsényi Miklós Középiskola és Gimnázium diákja harmadik éve tanulja a katonai alapismeretek tantárgyat; mint mondja, az érettségi után a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karára akar menni továbbtanulni. Lövészkatona szeretne lenni, de pályafutását az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóaljnál képzeli el.

„Remélem, hogy az idei tábor is legalább olyan jó lesz, mint a tavalyi volt. Az már most látszik, hogy a kiképzők nagyon jó fejek, a csapat pedig igazán összetartó. Nem tudom még pontosan, milyen kiképzések várnak ránk, de bármi jöhet, készen állok rá!" − mondja a 18 éves, „veterán" táborlakó, aki úgy gondolja, ezt társai nevében is mondhatja.

Még soha nem volt hasonló táborban Süvegh Dóra, ráadásul olyan iskolából érkezett, ahol nem is oktatják a katonai alapismeretek tantárgyat. Ennek ellenére, amikor meglátta a tábor felhívását, azonnal jelentkezett. A Tatai Református Gimnázium diákja nem tagadja, barátnői „nem kicsit" irigykedtek rá, amikor kiderült, „bevonul katonának".

„Kicsit keményebb kiképzésre számítottam, de azért nagyon jól érzem magam. Eddig minden feladat nagyon tetszett. Lesz mit mesélni az osztálytársaknak" − mondja Dóra, aki szeptembertől a 11. osztályt kezdi majd, s hozzáteszi: bár közeledik az idő, amikor döntenie kell arról, hogy hova megy továbbtanulni, egyelőre még nem döntötte el, hogy melyik egyetemre vagy főiskolára adja be jelentkezését. Minél több „szakmával" szeretne megismerkedni még addig, egyebek mellett ezért is jelentkezett a KatonaSuli-táborba, hogy lássa, milyen a Magyar Honvédség világa.

Azért, hogy húsz táborlakó minél több „maradandó élménnyel" térjen haza Tatáról, a 101. tüzérosztály 13 kiképzője felel. Rajtuk múlik, hogy a fiatalok képet kapjanak a katonák mindennapjairól és a katonai hivatás szépségéről. Egyikük, Rácz Antal főtörzsőrmester szerint nagyon oda kell figyelni arra, hogy milyen szintű kiképzést szerveznek a táborozóknak. „Elég vegyes a csapat, van, aki már rendelkezik katonai előélettel, mások viszont most láttak először laktanyát és katonát. A mi feladatunk: úgy vezessük le a kiképzést, hogy senki se unatkozzon. Annak is kell találnia kihívást a foglalkozásokban, aki már találkozott hasonló feladatokkal" − mondja.

Csányi Henrik mindehhez még hozzáteszi, hogy a táborlakók kifejezetten lelkesek és „isszák az új ismereteket". „Teljesen más velük dolgozni, mint a szerződéses katonákkal. Máshogy kell nekik magyarázni, másképp kell a fogalmakat megközelíteni, a szakzsargonokat használni, de szerencsére könnyen sikerült velük megtalálni a közös hangot" − összegzi az őrnagy.

Fotó: Galovtsik Gábor