„Híven, becsülettel, vitézül”

Az eseményt dr. Veszprémy László alezredes, a Hadtörténeti Intézet igazgatója nyitotta meg a reggeli órákban, majd a rendezvény a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság elismerésének átadásával folytatódott, ami után előadások következtek.

A délelőtti előadásokat követően koszorúzásra került sor a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán. A konferencia résztvevői az első és a második világháborúban hősi halált halt magyar királyi csendőrök emléktáblájánál helyezték el a megemlékezés virágait. Az ünnepségen a Himnusz elhangzása után elsőként Veszprémy László alezredes, majd a Magyar Szabadságharcos 56-os Hagyományőrző Veteránok Világszövetsége képviseletében dr. Bános Csaba és Vásárhelyi Nagy Anikó koszorúztak. Ezután a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, a Magyar Királyi Csendőrtisztek Bajtársi Közössége, a Történelmi Vitézi Rend, az Igazolt Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének vezetői helyezték el a megemlékezés virágait az emléktáblánál. Végül az elhunytak hozzátartozói, tisztelői rótták le kegyeletüket. A megemlékezést a Szózat és a Magyar takarodó zárta.

A konferenciával azonos című kiállítást megnyitó beszédében dr. Kedves Gyula ezredes, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója rámutatott hogy a Magyar Királyi Csendőrséget bemutató tárlat régi hiányt pótol: megmutatja a maga valójában, milyen is volt az a testület, amely körül legendák, mendemondák, féligazságok keringtek és keringenek ma is. Az a közbiztonsági őrtestület, amelyet 1881-ben, pontosan 130 évvel ezelőtt hoztak létre, s amely 1881-től 1945-ig, három generáción át, tökéletesen teljesítette küldetését, mint a polgári állam találmánya.

A kiállítás – amely május végéig látogatható – bemutatta az Európa számos államában (például Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svájcban, sőt a Vatikánvárosban) jelenleg is működő csendőrséget.

A tudományos konferencia délutáni ülésszakán újabb előadásokat hallgathattak meg a résztvevők. Dr. Parádi József Csendőrség és hírszerzés 1892-1914 címmel, ifj. Kocsis Tibor Krisztián A csendőrség titkosszolgálati tevékenysége 1919-1945 címmel, Lakatos Roland pedig Ridegh (Camerle) Raymond és Olchváry-Milvius Attila munkássága címmel tartott előadást. Ezt követően id. Kocsis Tibor A szombathelyi csendőrképzésről beszélt, majd elhangzott Zeidler Sándor A testület vezetőinek kitüntetései 1919-1945 című, illetve Csóka Ferenc Csendőrség a minisztertanácsi jegyzőkönyvekben című előadása is .

A tudományos tanácskozást a késő délutáni órákban vita, majd a konferencia összegzése zárta.

 Fotó: Rácz Tünde