Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Honvédkarácsony

Szöveg: Tamás Tibor |  2011. december 13. 13:55

Telitalálat volt december 12-én, hétfőn este a Légierő Zenekar–Veszprém és a Honvéd Kulturális Központ közös karácsonyi előzetese: „kedélykarbantartó” koncertet adott ünnepi ajándék gyanánt közönségének a katonazenekar. Vezényelt a több mint negyedszázada működő, rangos művészegyüttes vezetője, „motorja”: Katona János alezredes.

A koncerten a közismert magyar és világdallamok korszerű, könnyed, kedves újrahangszerelésben, „world"-ös, vagyis világzene-feldolgozásban hangzottak fel. Elsőként − kitűnő belépőként − Zsilinszky Cecília csodás hangján a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország!" csendült fel, amit pattogó ritmusú, tüzes katonanóták követtek.

1595928652
Katonák és katonafeleségek teli torokból énekelték a zenekarhoz s annak három tenorjához csatlakozva, hogy „Sárga a csikó…, Százados úr, sejehaj…, és Gábor Áron rézágyúja…"
A dinamikus dallamokat egy szelíd katolikus dal („Hol vagy, magyarok csillaga…?") és a „Mint a szép híves patakra a szarvas…"  kezdetű református, 42. zsoltár ősbemutatója követte.

Ezután a közönség karácsonyi dallamokat és világháborús honvéddalokat dúdolt a zenekarral, így a több változatban továbbélő Horthy Miklós katonája vagyok (1928), Karády Katalintól a Valahol Oroszországban (1942), az Elhangzott a szó, zeng az induló (1940) című dalokat.
Igazi meglepetésként szólt a vérpezsdítő big band-es Hull a pelyhes fehér hó, s a hangulatos koncertest zárásaként a közismert világslágereket (Just a Gigolo, Hello, Dolly) teljes átéléssel, magnetikus erővel énekelte a szólista
– a közönség és annak vastapsa kíséretében.
Végül pedig, mintegy ráadásként felhangzott  Louis Armstrong örökzöldje, a Wonderful world.

***

A Debrecenből Egeren át Veszprémig, a katonai zenekonzervatóriumtól (1972) s a tiszthelyettesképző központtól e katonazenekarig, egyben a dzsessz laktanyába szervezéséig, a Magyar Szent György, illetve a Szent Johannita lovagrendekig, a Portugál Katonai Urak Társaságáig, sőt a mind nagyobb jelentőséggel bíró Keresztény Katonák Szövetségének hazai elnöki tisztéig eljutó Katona János alezredest a karácsonyi koncert kapcsán kérdezte a honvedelem.hu.

Milyen érzés, hogy újra a „honvédbanda szól a Stefánián"?

1595928652
Nagyon jó! Hatalmas, öröm, hiszen jó régen, tíz éve jártunk itt utoljára – válaszolta a kiváló karmester, aki egyébként kitűnő klarinétos  és egyben zenekarvezető is. – Fontosnak tartjuk, hogy katonai kultúrkörünk e szegmensét újrahangszerelve, rendhagyó módon, de minél szélesebb közönség körében népszerűsítsük. Járjuk hazánkat, szerepelünk honvéd-, civil, önkormányzati rendezvényeken. A szignálok, mozgásirányító ritmusok, kedvgerjesztő toborzó-kiegészítők, ünnepségi hangulatfokozók, missziós szórakoztatások, pihentető rekreációk, sőt újabban medálparádék iránt nagy a belső igény – így a közönségigény is az. Pompás érzés, hogy hívnak, várnak bennünket. 

Ez is a veszprémi katonazenészek megmaradásának, sikerének titka?

Kétségtelen. A szellemet, a lelket is ápolni szükséges; új dalokkal, amelyeket új hangszereléssel igazítunk a korhoz, a stílushoz. Az igényhez nem annyira, mert az örök. Igaz, már kezdettől fogva újszerű, előremutató volt a szép, hagyományos katonazene s a big band ötvözése. Ennek korszerűsége, lendülete ma is tart. Munkánkban sokat segít a Honvédelmi Minisztérium és a világot behálózó, hazánkban is jelen lévő Keresztény Katonák Szövetsége.

Ön két csata győztese: CD-re vitte a fegyvernemi indulókat, és −mint művelődéstörténész− könyvet írt a katonaindulókról. Mindkettő komoly fegyvertény. Készül újabb ütközetekre?

Hogyne! A csata folyamatos: amint azelőtt, ma is töröm a fejem, keresek, felkutatok, hangszerelek, komponálok, írok… Úgy vélem, ne német eredetű kürtjeleket, indulókat „fújjunk", hanem a magunkéit! S ezek a magyar indulók, kürtjelek készek vannak. Velük felfegyverkezve, Isten áldásával tisztább, erősebb hittel, szellemiséggel járhatjuk honvédútjainkat.

Fotó: Rácz Tünde

További képekért kattintson galériánkra!