Idén is előbbre jutott Zrínyi-Újvár ügye

Hadtörténetileg is értékes, történelmi tablónkat gazdagító, árnyaló leletek kerülnek felszínre. Ezek nyomán és Zrínyi Miklós kiemelkedő alakja, munkássága, valamint az általa zseniálisan kiötölt és 1661-re megépíttetett Zrínyi-Újvár jelentősége nem pusztán hadtörténelmi emlékhellyé, hanem akár zarándokhellyé is teszi a hajdani 1663–64-es nagy oszmán hadjárat stratégiai ostromának színhelyét.

Ezt támasztja alá továbbá az itt épült, az ’50-es évekről tanúskodó határvédrendszer is. Így tehát 300 éves történelmi ívet tekinthetünk át, illetve mutathatunk be, ha konkréttá válik a kontinensünket kettévágó hajdani vasfüggöny helyén megvalósuló hatezer kilométernyi vasfüggöny-túra európai projektje, amelynek része (lehet) a Dráva-menti 3,5 kilométeres szakaszon tervezett magyar hadtörténelmi tanösvény is, mint magyar kezdeményezés és helyszín.

A korábbiakhoz hasonlóan, idén is beszámolt a honvédelem.hu Zrínyi-Újvár feltárásának folyamatáról. Mint ismeretes, a XVII. századi végvári küzdelmek során az oszmánok teljesen eltüntették a regionális, mi több, Kárpát-medencei jelentőségű erődítést, sőt az 1664-es „szégyenletes vasvári béke" egyik pontjaként jelölték meg Zrínyi-Újvár újjáépítésének tilalmát.

Csaknem 350 esztendőnyi „szunnyadás" után kezdődtek a feltáró ásatások Belezna és Őrtilos községek között, egy Esterházy Pál-hagyatékból előkerült hadmérnöki vázlat nyomán. Hrenkó Pál térképésztörténész és Vándor László régész helyszíni kutatásai révén sikerült azonosítani a föld- vagy palánkvár, a hídfő, illetve a csata helyét.

A kutatómunkába – a névadó tisztelete, egyben a ZMNE iránti identitás és a Zrínyi-kultusz sok évtizedes ápolása alapján – öt éve kapcsolódott be az egyetem, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, támogatóként a Honvéd Vezérkar (HVK) Hadtudományi Alapítványa, a ZMNE Hadtudományi Alapítványa, valamint a Somogy és Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága.

A kis lépések taktikáját követve folyamatosan feltárták az erődítmény körvonalait, a helyi hadi eseményekről tanúskodó leleteket.
Ez idáig minden kutatást, tábort eredményesen zártak: tucatjával kerültek felszínre hadtörténeti, régészeti tárgyak. 2003-ban már emlékművet avattak. A bővülő kutatási eredmények mellett az elmúlt év impozáns eredménye: elkészült a vár korhű makettje.

Az idén július 18-tól folytatott – szokásos nyári egyhetes – terepkutatás és szakmai gyakorlat lankadatlan lelkesedéssel folyt. Nézzük előbb a szintén szokásos szakmai programot! Padányi József rektor úgy tájékoztatta a honvédelem.hu-t, hogy a terepkutatás mellett, csapatgyakorlat keretében a honvédtiszt-jelöltek a ZMNE tulajdonában lévő korszerű földmérő és távmérő eszközökkel, fémkereső műszerekkel ismerkedtek. Például olyan eszközt próbáltak ki, mint a műholddal kombinált, rendkívül gyors feldolgozást lehetővé tevő mélykereső, amely 2-2,5 m mélyen képes adatot szolgáltatni arról, hogy mi rejlik a földben. Ezt egy szoftver segítségével három dimenzióban azonnal ki is tudták rajzolni a számítógép képernyőjére.

Fölmérték Zrínyi-Újvár domborzati viszonyait, lényegében pontosan rögzítve az egész várat s környékét. Az adatokból egy szoftver segítségével megfelelő következtetéseket tudtak levonni, háromdimenziós képet is alkottak.
A kutatómunkáról szólva Padányi professzortól megtudtuk: a „zrínyis" tisztjelöltek, a civil hallgatók, az egyetemi oktatók, továbbá az ELTÉ-ről csatlakozott régészhallgatók, valamin a somogyi és a zalai régészek alkotta csapat ez évben a vár udvarára összpontosított, fő célként tűzték ki azon szint elérését, amely az 1664-es történtek eredeti földfelszínével azonos. Sikerült! Ez persze nem egyenletes talajszint, hiszen a vár udvara meglehetősen nagylejtésű, hepe-hupás, így hol 25 centiméter az eredeti talajszint, hol pedig 1,5 méter.

Ezenkívül további tárgyakkal (repeszekkel, muskétalövedékekkel, elszenesedett gerendamaradványokkal stb.) gyarapították a leletgyűjteményt. Szakmailag különösen értékes és módfelett érdekfeszítő lelet az oszmán hódoltság korában rendkívül hatásos fegyverként alkalmazott 60 kilós mozsárbomba. Ezt tömzsi, rövid csövű mozsárágyúból lőtték a gyalogosokra, hogy köztük felrobbanva repeszeivel okozzon szörnyű pusztítást – mutatja az egyetem aulájában kiállított vármakett alá helyezett bombát Padányi József.

Megállapította Padányi professzor csapata az ágyúállás helyét is. Teljes feltárása az egyik következő feladat. Fontos adalékokkal szolgálhat az ostromról. Sajnos még nem sikerült megtalálniuk a várkutat, de minden remény megvan rá – bizakodik a ZMNE rektora, akinek személyes szívügye is Zrínyi-Újvár.
A várkút arról emlékezetes, hogy az ostrom után az oszmánok a keresztény védők tetemeit e kútba dobálták védekezvén a nyári meleg miatt fenyegető járványtól.

Mint Padányi ezredes elmondta, az idén nem jutott idejük az ’50-es évekbeli erődrendszerre, mert a régészeti munkák jóval több időt vettek igénybe. Emiatt e magyar Maginot-vonal feldolgozását íróasztalon folytatják.

Végezetül: az is a „találatok" sorát szaporította, hogy míg tavaly főképp szép, úgynevezett szemes kályhacsempéket találtak, addig az idén olyan cseréptörmelékeket ástak ki, amelyek alakformásak, azaz jól kivehető egy-egy korabeli vitéz alakja.
A jövőre nézve lényeges továbblépés: elkészítettek egy százoldalas háttértanulmányt, amely a tervezett s vágyott hadtörténeti tanösvény egészét dolgozza fel: a vár történelmi kapcsolódásaitól, jelentőségétől kezdve a helyi turizmusra gyakorolt hatásain át az élővilág bemutatásig, a hazaszeretetre, a természetvédelmi oktatásig, nevelésig. Hiszen Zrínyi-Újvár ügye attól komplex, hogy e tanösvényen 300 év történetét egyszerre lehet bemutatni.

A vártól pár száz méterre található a Zrínyi-kút, közben pedig ott áll 3-5 erődítés, amely az ’50-es évek történelmének levegőjét idézi fel.
Testet öltöttek a távlattervek is, bemutatva Zrínyi-Újvárat, az ’50-es évek építményeit, a természeti környezet rendkívül gazdag körülményeit, a vizek, az erdők élővilágát, figyelembe véve a természetvédelmi szempontokat is. Mindehhez minden támogatást megadnak a helyi önkormányzatok, a természetvédelmi hatóságok, az erdészet – a kedvezményes szálláshelytől a jutányos étkezésen át a szó szerint jóízű beszélgetésekig, baráti alkalmakig.

Természetesen a pályázati lehetőségeket sem hagyják kiaknázatlanul a „nagy álom", a hadtörténelmi ösvény létrehozása érdekében.
Nevezetesek voltak ez év júliusában is dr. Négyesi Lajos alezredes, a HM HIM Csata- és Hadszíntérkutató Osztályának vezetője, a szakterület avatott kutatója által tartott rendhagyó órák is. Ő az, aki nemcsak néz a helyszínen, hanem különleges megérzéssel lát is, olyasmiket észrevesz, amit úgymond közönséges halandó nem. Eszerint idézte föl a történteket idén is, magával ragadva hallgatóit.

Összegzésképpen bizton mondhatjuk tehát, hogy számos maradandó élménnyel vár Zrínyi-Újvár.

Fotó: ZMNE

(További képekért kattintson galériánkra!)