Kettős évforduló

Szöveg: Galambos Sándor | 2018. május 15. 8:29

A helyőrség fennállásának 140. évfordulóját ünneplik idén a Táborfalván állomásozó alakulatok. A katonák és a nagyközség lakói a jubileumi év keretében a Magyar Honvédség 170 éves történelméről is megemlékeztek.

Galéria

1599186736

1599186737

1599186738

1599186739

1599186740

1599186741

Kettős évfordulót ünnepelnek idén a Táborfalván települt katonai szervezetek. Az elődök emléke előtt először a volt Örkénytábor első barakkjainak helyén álló, a kötelességteljesítés hőseit idéző emlékműnél hajtottak fejet az ünnepség résztvevői. A „Katonai Hősiesség és Helytállás" feliratú oszlopot Károly Albrecht főherceg, ezredtulajdonos kezdeményezésére készíttették annak a nyolc tüzérnek a tiszteletére, akik 1912-ben csőrobbanás következtében hunytak el. Az emlékmű eredetileg a lőtér területén állt, 1913. július 8-án Váradi Árpád címzetes püspök tábori szentmise keretében szentelte fel. A szolgálatteljesítés közben életüket vesztett fiatal katonák tragikus halálának körülményeit Juhász Gábor nyugállományú zászlós idézte fel.

Ernszt József törzszászlós, az MH Anyagellátó Raktárbázis táborfalvai bázisának vezénylőzászlósa, a helyi amatőr történészek kutatásai alapján elmondta: a honvédség Váradyné, született Csurgay Franciska által 1875-ben aláírt birtokbaadási szerződés révén jutott hozzá a helyőrség első, 1500 hold nagyságú területéhez. A föld árát a Katonai Kincstár fizette ki. Ezt követően megkezdődtek a kiképzések és a lövészetek, majd 1878-ban felépültek az első katonai barakkok is. A honvédség által használt terület folyamatosan bővült, a ’30-as évekre elérte az 5600 holdat. Ekkor Lőtértábornak nevezték, majd később Örkény-Tábor lett a neve. Az első világháború kirobbanásáig kizárólag a Tüzér Kutató Intézet használta a területet katonai célokra. A háború után viszont már nemcsak haditechnikai kísérletek zajlottak itt, ugyanis a Magyar Királyi Honvéd Lovaglótanár-képző és Hajtóiskola is a helyőrségbe települt. Az 1936. évi berlini olimpián díjugratásban bronzérmet nyert Platthy József százados is Örkény-Táborban készült fel a versenyre. Az úgynevezett vágtapályán pedig Horty Miklós is előszeretettel gyakorolt.

A jubileumi rendezvény a község főterén, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére állított kopjafáknál folytatódott. Az MH Logisztikai Központ és alárendelt szervezetei nevében mindkét helyszínen a parancsnok, Baráth István dandártábornok, valamint munkatársai, Bárdos Antal ezredes és Lajosbányai István alezredes helyezték el a megemlékezés virágait. Ugyancsak koszorúkkal tisztelegtek az elődök emléke előtt: Szabó Viktor, Kelemen Károly őrnagyok a helyőrség-parancsnokság, Kádár József alezredes, az MH Anyagellátó Raktárbázis, Bártfai László őrnagy, Ladányi Béla zászlós, az MH Bakony Harckiképző Központ képviselői és Tóth Bertalan, Táborfalva polgármestere. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör helyi szervezetének képviseletében Bernát Istvánné és Szklenár László nyugállományú ezredes koszorúzták meg az emlékhelyeket.

A Magyar Honvédség történelmét bemutató vándorkiállítás megnyitójára az ünnepi rendezvény harmadik helyszínén, a Jókai Mór Művelődési Ház tükörtermében került sor. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai által, kimondottan a kisebb kiállítóhellyel rendelkező alakulatok és önkormányzatok részére, roll-up-kon összeállított anyagot most első alkalommal láthatták nyilvános tárlat keretében az érdeklődők. Az elmúlt 170 év jelentősebb történelmi eseményeit összefoglalva, a kiállítás megtekintését Soós Péter őrnagy, a Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettese ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A megnyitó résztvevői Hangya András előadásában Petőfi Sándor A honvéd című versét is meghallgathatták.