Sajtó a fedélzeten!

Az április „tavasz" nem éppen barátságos arcát mutatta, amikor a két AM hajó és a BAJA névre hallgató tűzszerész-járőrhajó megkezdte az utat Bajáig – természetesen a katonai sajtó munkatársaival a fedélzeten. A mostani gyakorlat célja egészen pontosan az volt, hogy a hadihajós katonák beosztásuknak megfelelően elsajátítsák a Duna hajózóútjának ismeretét, valamint hogy a hadihajós tanfolyamon megszerzett elméleti tudást gyakorlati tapasztalatokkal bővítsék ki.

A hadikikötőből való kifutást követően Márfi Attila őrnagy, az alakulat kiképzési főnöke a honvedelem.hu kérdésére válaszolva elmondta: a menet során különböző riadógyakorlatokat is végrehajtanak, ilyenkor a katonák azt gyakorolják, hogy mi a teendő egy esetleges légi- vagy vegyi támadás, vízbetörés, illetve tűz esetén. Mondhatni, ez egyfajta csapatépítő tréning számukra − tette hozzá az őrnagy.

És valóban: riadójelzésre minden katona egy emberként tudta, mi a teendője, a szűk fedélzeten úgy közlekedtek, hogy egymást nem akadályozva, mégis saját feladataikat pontosan végrehajtva tevékenykedtek. A riadójelzések perceken keresztül egymást érték, a katonák hol gázálarcban, hol anélkül rohantak el mellettünk…

A hideg, szeles, párás időben lassan magunk mögött hagytuk a fővárost, a hajók egyenletes tempóban haladtak délnek. Olykor-olykor a tűzszerész-járőrhajó elhúzott a két monstrum mellett, mintha gyorsaságát fitogtatná.

A navigációs berendezések „otthonául" szolgáló vezérlő megtekintése előtt Márfi őrnagy egy reggelire invitálta meg stábunkat, amelyet egy kicsi, ámde annál otthonosabb és hangulatosabb kabinban fogyaszthattunk el. Ezt követően Daruka Norbert főhadnagy, a hajó parancsnoka bemutatta nekünk a hajó ,,lelkét".

Amikor az ember először találkozik a hajó navigációs berendezéseivel, szinte megszámlálhatatlan kérdés fogalmazódik meg benne. Kezdve attól, hogy „Miért nem az alsó kormányállásból irányítják a hajót?" , egészen addig, hogy  „Mik ezek a narancssárga halacskák a szonárberendezés képernyőjén?"

Daruka főhadnagy minden kérdésünkre készségesen válaszolt. Elmondta: bár a zárt kabin kényelmesebb, s az alsó kormányállásban a hideg szél sem zavarja a katonákat, a hajót mégis a fedélzetről irányítják, hiszen a kormányosnak innen tökéletes rálátása van a vízre és a legapróbb manőverekre is. Ez a körülmény pedig nem elhanyagolható olyan esetekben, mint például a biztonságos kikötés vagy éppen az összekapcsolódás egy másik hajóval.

A navigációs pult és a hajó önvédelmi rendszereinek szerteágazó bemutatása végén választ kapunk ,,halacskás" kérdésünkre is: a műszer egy háromdimenziós mélységmérő, amely kirajzolja a mederfenék viszonyait a hajó mindkét oldalán, meghatározott távolságban. Ezzel lehet robbanótesteket, hajóroncsokat felderíteni.

A főhadnagy mosolyogva mondta: a monitoron feltűnő, hal formájú alakok sokszor nem halrajokat vagy kapitális méretű vízi élőlényeket jeleznek, hanem legtöbbször vízi szennyeződést. De volt már példa arra is, hogy egy vízbe dobott hűtőszekrényt mutatott ki a mélységmérő…

Természetesen a hadihajós katonák szempontjából a roncsok és robbanótestek felkutatása, megjelölése miatt elengedhetetlen műszer. Ezeket aztán lefotózzák, kielemzik és a koordináták alapján, búvárok segítségével felderítik, kiemelik.

Közben a két hajó, az AM−31 DUNAÚJVÁROS és az AM−32 DUNAFÖLDVÁR felkészült az összekapcsolódásra, a kormányosok apró manőverekkel igyekeztek egymáshoz közelíteni a két fémtestet. A legénység szakszerű mozdulatokkal rögzítette egymáshoz a két hajót, így rövidesen egymás mellett folytattuk utunkat.

Itt volt az ideje, hogy megismerjük azt, aki ezekért az apró kormánymozdulatokért felel. Hanzelik Tamás szakaszvezető hét éve kormányos. A katonai rendészeknél kezdte pályafutását, majd átkerült a hadihajósokhoz, ahol irányzóként, később kormányosként folytatta. Mint mondta: mára már szinte összenőttek a hajóval, úgy ismeri minden mozdulatát.

A reggeli kihajózás óta már több mint négy óra telt el, elértük Dunaújvárost, ahol stábunk útja véget ért. A tűzszerész-járőrhajó mellénk manőverezett, hogy minket a partra szállítson. Gyorsan elbúcsúztunk a katonáktól, akik azonnal indultak is tovább. Még hosszú út állt előttük Bajáig…

Fotó: Tóth László