Túl kétszáz kilométeren

Szöveg: Takács Vivien | 2017. október 14. 8:17

Tatán, és egy nappal később Győrben is nagy szeretettel fogadták azt a tíz katonát, akik részt vesznek a Centenáriumi emlékfutás a hősökért elnevezésű rendezvényen.

Galéria

1599176739

1599176740

1599176741

1599176742

1599176743

1599176744

1599176745

1599176746

1599176747

1599176748

A futók október 12-én, a délelőtti órákban, a Tatai-tó partján futva érkeztek meg a Hősök terére, ahol tiszteletük jeléül megkoszorúzták az ott található első világháborús szobrot. Az emlékműnél Nevelős László alezredes, a csapat vezetője mondott rövid beszédet. „Akik életüket vesztették, a mi fiaink voltak. Gyermekek, apák, testvérek és családtagok – mind közöttünk éltek, innen indultak, és innen hiányoznak. Akkor is így van ez, ha a századnyi távolság csak egy márványba vésett nevet, egy gyermekkorban hallott történetet, egy megsárgult fényképet, esetleg egy szál virágot, egy ünnepélyesen elhelyezett koszorút engedélyez" – hangsúlyozta az alezredes. Hozzátette: kötelességüknek érzik, hogy futásukkal felhívják a figyelmet a háborúban elesett bajtársak emlékére. A megemlékező gondolatok után Tata polgármesteri hivatalának képviseletében is elhelyeztek koszorút.

Az emlékműhöz Szita János zászlós, az MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred önkéntes műveleti tartalékosa futott be, akitől nem áll messze a hosszútávfutás. „2013-ban részt vettem a Don-kanyari emlékfutáson, akkor 540 kilométert futottunk Magyarországon" – mondta érdeklődésünkre a zászlós. Elárulta, hogy ő a hősökért fut: „a magyar katonák a hősies harcokban minden körülmények között helytálltak, ezért meg kell emlékeznünk róluk." A koszorúzás után a futók – a tatai Kőkúti Általános Iskola ötödikes diákjaival együtt – újból elrajtoltak, hogy folytassák az aznapi kilencvenkét kilométeres útjukat egészen Győrig.

Másnap, október 13-án Győrben is nagy szeretettel várták a katonákat, ahol az „Elesett 11-es Vadászok" emlékművét koszorúzták meg. Bozsóki Attila alezredes, az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred parancsnokhelyettese beszédében ismertette a 11-es császári és királyi tábori vadászzászlóalj múltját. Mint mondta: a Nagy Háborúban csak ez az alakulat több mint kétezer katonát veszített. „Most hajtsunk fejet a dicső elődök előtt, és kellő tisztelettel nézzünk azokra a sportoló katonákra, akik vállalkoztak erre a nemes feladatra, hogy tizennégy nap alatt futva teszik meg az utat Budapest és Caporetto, mai nevén Kobarid között" – hangsúlyozta az alezredes.

A parancsnokhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a futókhoz bárki csatlakozhat, hogy lerója tiszteletét a hősi halottak előtt. Rózsavölgyi László, a győri városi oktatási, kulturális, sport- és turisztikai bizottságának elnöke beszédében hangsúlyozta: büszke arra, hogy Győr is bekapcsolódhat az emlékfutás programjába.
A Rába-parti városban is csatlakoztak a futókhoz civilek, illetve a győri alakulat néhány katonája is kilométereken keresztül kísérte a csapatot. Molnár Gábor zászlós, az alakulat beosztott altisztje érdeklődésünkre elmondta: „Egy futóközösség tagja vagyok, és ezt a rendszeres sportot most összekötjük egy megemlékezéssel."

A caporettói áttörés századik évfordulója alkalmából a kaposvári MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred állományából kilenc hivatásos és szerződéses, valamint egy önkéntes műveleti tartalékos katona indult útnak október 11-én Budapestről, hogy − 1023 kilométert megtéve – október 24-én, a szlovéniai Kobaridba érkezve, váltásokban teljesítsék az emlékfutást.