Ütközet a Tisza partján
Szöveg: Galambos Sándor | 2019. március 2. 21:32Ágyúdörgéstől, puskalövésektől, kardcsörtetéstől volt hangos Szolnok Tisza-parti sétánya március 2-án: a honvéd hagyományőrzők ismét felidézték az 1848/49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának egyik legdicsőségesebb ütközetét, a szolnoki csatát. A rendhagyó történelemórán részt vett Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi ügyekért felelős államtitkára is, a hadijáték főparancsnoka Udovecz György hagyományőrző ezredes volt.
Galéria
A korabeli egyenruhákba öltözött, korhű fegyverekkel felvonuló csapatok többsége délelőtt érkezett a városba, a csatára fegyverkarbantartással, az egyenruhák csinosításával és alaki foglalkozásokkal készültek.
A látványos bemutató a honvédek lendületes rohamával kezdődött, amelyet a várost bitorló császáriak képtelenek voltak megállítani. A lovasság és a tüzérség is derekasan helytállt, végül szuronyroham és kézitusa döntötte el a csata kimenetelét – az ütközet természetesen idén is a magyarok győzelmével ért véget.
A csata legfiatalabb honvédjei a hétéves Kéri Mátyás és a nyolcesztendős Szabó Dániel voltak. A Nagykáta Honvédtüzér Hagyományőrző Alapítvány gránátoskatonáját, Tóth Pétert pedig két ifjú markotányoslány kísérte: a hamarosan hároméves Csenge és egy évvel idősebb nővére, Bejke.
A szolnoki csata hőseire – az ütközet újrajátszását megelőző napon – a római katolikus temető 1848-as emlékművénél is koszorúzással emlékeztek a helyőrségben állomásozó katonai alakulatok képviselői és a város polgárai.
1849. március első napjaiban a császáriak tartották megszállva Szolnokot. A haditerv szerint Vécsey Károly gróf Szanda felől színlelt támadással magára vonja a császáriak figyelmét, ez alatt Damjanich János tábornok serege Cibakházánál átkel a Tiszán, és lopva megközelíti Szolnokot. Ma már mindenki tudja, hogy a haditerv fényesen bevált, bár nem úgy, ahogy eredetileg tervezték.
A szolnoki csata volt a dicsőséges tavaszi hadjárat megindításának kulcsa, mivel így a Tisza valamennyi átkelője magyar kézre jutott és ez lehetővé tette a csapatok gyors átcsoportosítását. Az ütközet fényes győzelemmel ért véget. A császári hadvezetés katasztrófaként értékelte a szolnoki csatát, mert az ellenfél részéről ilyen összehangolt támadásra még nem volt példa korábban.
Fotó: Csabai István és a szerző felvételei