Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Ütközet a Tisza partján

Szöveg: Galambos Sándor |  2019. március 2. 21:32

Ágyúdörgéstől, puskalövésektől, kardcsörtetéstől volt hangos Szolnok Tisza-parti sétánya március 2-án: a honvéd hagyományőrzők ismét felidézték az 1848/49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának egyik legdicsőségesebb ütközetét, a szolnoki csatát. A rendhagyó történelemórán részt vett Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi ügyekért felelős államtitkára is, a hadijáték főparancsnoka Udovecz György hagyományőrző ezredes volt.

1599199447
Lengyel, cseh, osztrák és magyar hagyományőrzők csaptak össze az ország egyik legjelentősebb hadijátékán, a most huszonharmadik alkalommal újrajátszott szolnoki csatában. A látványos rendezvény lebonyolítását a város önkormányzata mellett a Honvédelmi Minisztérium, a helyőrségben állomásozó katonai alakulatok, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség, valamint az Aba-Novák Kulturális Központ támogatta. A rendhagyó történelemóra eseményeit prof. dr. Csikány Tamás ezredes, hadtörténész magyarázta el a sétány lépcsőit megtöltő, a honvédhagyományok ápolása iránt érdeklődő nézőközönségnek.

A korabeli egyenruhákba öltözött, korhű fegyverekkel felvonuló csapatok többsége délelőtt érkezett a városba, a csatára fegyverkarbantartással, az egyenruhák csinosításával és alaki foglalkozásokkal készültek.

1599199447
A csata előtt a résztvevők megkoszorúzták a szabadságharc emlékművét, valamint a Wysocki Józef tábornok és a lengyel légió hőseinek tiszteletére állított emléktáblát, majd Szabó István honvédelmi államtitkár – megköszönve a hagyományőrzők elkötelezettségét – sok sikert kívánt a hadijáték végrehajtásához, a 170 évvel ezelőtt zajlott csata újrajátszásához.

A látványos bemutató a honvédek lendületes rohamával kezdődött, amelyet a várost bitorló császáriak képtelenek voltak megállítani. A lovasság és a tüzérség is derekasan helytállt, végül szuronyroham és kézitusa döntötte el a csata kimenetelét – az ütközet természetesen idén is a magyarok győzelmével ért véget.

1599199447
Szabó István, a rendezvényt követően bevallotta: most első alkalommal vett részt a dicsőséges tavaszi hadjárat történéseit felelevenítő szolnoki hadijátékon. „A hagyományőrzők mindent megtettek azért, hogy autentikus helyszínen, autentikus módon felelevenítsék a 170 évvel ezelőtt történteket. A résztvevők nagyon felkészültek, lelkesek és fegyelmezettek voltak. Maradandó élményt nyújtottak a Tisza partjára kilátogatóknak" – mondta az államtitkár.

A csata legfiatalabb honvédjei a hétéves Kéri Mátyás és a nyolcesztendős Szabó Dániel voltak. A Nagykáta Honvédtüzér Hagyományőrző Alapítvány gránátoskatonáját, Tóth Pétert pedig két ifjú markotányoslány kísérte: a hamarosan hároméves Csenge és egy évvel idősebb nővére, Bejke.

A szolnoki csata hőseire – az ütközet újrajátszását megelőző napon – a római katolikus temető 1848-as emlékművénél is koszorúzással emlékeztek a helyőrségben állomásozó katonai alakulatok képviselői és a város polgárai.

1599199448
* * *

1849. március első napjaiban a császáriak tartották megszállva Szolnokot. A haditerv szerint Vécsey Károly gróf Szanda felől színlelt támadással magára vonja a császáriak figyelmét, ez alatt Damjanich János tábornok serege Cibakházánál átkel a Tiszán, és lopva megközelíti Szolnokot. Ma már mindenki tudja, hogy a haditerv fényesen bevált, bár nem úgy, ahogy eredetileg tervezték.

A szolnoki csata volt a dicsőséges tavaszi hadjárat megindításának kulcsa, mivel így a Tisza valamennyi átkelője magyar kézre jutott és ez lehetővé tette a csapatok gyors átcsoportosítását. Az ütközet fényes győzelemmel ért véget. A császári hadvezetés katasztrófaként értékelte a szolnoki csatát, mert az ellenfél részéről ilyen összehangolt támadásra még nem volt példa korábban.

Fotó: Csabai István és a szerző felvételei