A NATO-csúcstalálkozó előestéjén

Szöveg: Snoj Péter | 2014. szeptember 2. 10:08

Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének (North Atlantic Treaty Organisation, NATO) állam- és kormányfői szeptember 4−5-én tartják soron következő csúcstalálkozójukat Walesben. A közelgő rendezvény várható témáiról Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója, illetve munkatársa, Csiki Tamás rendezett sajtóbeszélgetést szeptember 1-jén.

Mint elmondták: a másfél évvel ezelőtti, chicagói csúcs végén előirányzott tématervezetek mára alaposan átalakultak. Hillary Clinton, az Egyesült Államok korábbi külügyminisztere akkor biztosra vette, hogy az idei csúcstalálkozó egyik fő témája a NATO-partnerországok új tagokkal való bővítése lesz. Ma úgy tűnik, hogy ez a kérdés nem lesz kiemelt napirendi pont, hiszen az Ukrajnában zajló események adják majd a találkozó fő témáját.

Tálas Péter elmondta: a jelenlegi helyzet a kollektív védelmi képességek megerősítésére sarkallja a NATO-t. Kiemelte: a nyugati társadalom Oroszország nem katonai érdekérvényesítő képességének gyengeségét látja az ukrajnai történésekben, valamint azt, hogy az Egyesült Államok – mint Oroszországgal azonos jelentőségű ellenpólus – nem kíván aktívan közbelépni, helyette a szankciópolitikát részesíti előnyben. E politika viszont nagyon is erőteljesnek tűnik, és érezhetően megköti Putyin elnök és az országvezetés kezét.

Éppen ezért − ahogy Tálas Péter és Csiki Tamás gondolják − nem valószínű, hogy Oroszország az európai gázvezetékek elzárásával büntetné az őt szankcionáló országokat, hiszen az így fellépő bevételhiányt túlságosan is megsínylené az orosz gazdaság. A kétkedők megnyugtatására Tálas Péter elmondta, ha mégis történne ilyen irányú lépés, hazánknak, ahogy az európai országoknak is, bőven van téli földgáztartaléka.

A sajtóbeszélgetésen elhangzott az is, hogy nem szabad az ukrán hadsereget lebecsülni. Mint a szakértők elmondták: jól felszerelt haderőről van szó, amely mindössze a kiképzésben igényli a NATO segítségét.

Természetesen az ukrán válság mellett számos más kérdés is napirendre kerül a walesi csúcstalálkozón. Így például a Szövetségi Készenléti Akcióterv is, amely keretén belül továbbfejlesztik a lengyelországi Szczeninben található német−dán−lengyel vezetésű parancsnokságot és felállítanak egy 10 ezer fős azonnali reagálású NATO-erőt is. E kontingens bevethetősége érdekében összesen öt kelet-európai országban terveznek fogadóbázist létesíteni, amelyek ugyan állandóan működnének, de csak időszakosan odavezényelt, többnemzeti állományokkal.

Szintén hangsúlyt kap az utóbbi években már több országban is beindított okos védelem (Smart Defence), aminek keretén belül különböző egységeket, felszereléseket több nemzet közösen tart fenn és üzemeltet. Az okos védelemre tökéletes példa a pápai Nehéz Légiszállító Ezred is, amelynek C−17-es szállítógépeit összesen 12 ország üzemelteti, köztük hazánk katonái.

A tervek szerint a NATO „nagy államai" hangsúlyosabban kívánnak fellépni, már-már követelést kívánnak benyújtani arra a régi elvárásra vonatkozóan, hogy a tagországok éves GDP-jük legalább két százalékát haderőfejlesztésre fordítsák.

Mint az eszmecserén elhangzott, a közelgő afganisztáni kivonulás, azaz az ISAF megszűnése is komoly gondot jelent majd a walesi csúcson, hiszen a nemrég lezajlott elnökválasztás nem hozott egyértelmű eredményt, így Afganisztánnak ma sincs kikiáltott vezetője. Az országa nevében döntésképes elnök nélkül azonban arról sem lehet szerződést írni, hogy a főerők kivonulása után milyen rendfenntartó erők maradnak majd, míg az államvezetés teljes körűen át nem veszi az irányítást. Ugyanis jelenleg a kivonulás pontos kimeneteléről és az azt követő időszakról még nem született jogilag hatályos, kétoldalú döntés.