A NATO Katonai Bizottság konferenciája

A megbeszélés témáinak irányt szabott a szeptember elején Walesben rendezett NATO-csúcstalálkozó, amelyen a tagországok olyan fontos kérdésekben döntöttek, mint − többek között − a védelmi költségvetések növelése.
A megváltozott biztonságpolitikai környezethez igazodva a felek áttekintették a jelenlegi geopolitikai helyzet mindazon katonai aspektusait, amelynek középpontjában a kibontakozó ukrán−orosz válság, az ázsiai és a csendes óceáni térség, illetve Szíria és Irak konfliktusgócai szerepeltek. Egyetértés született abban, hogy a NATO-nak egyszerre több irányból érkező összetett kihívásokra is meg kell találnia a válaszokat, amelyek már jelenleg is, és várhatóan a jövőben is nem hagyományos fenyegetés formájában, egy időben jelennek meg a világ számos pontján.

A megbeszélések további fontos témái között szerepelt Afganisztán jövője: az ISAF-művelet befejezésének, valamint a Resolute Support Mission (RSM) művelet megkezdésének összehangolt feladatai, az afganisztáni választások utáni politikai helyzet értékelése, továbbá a 2016-os esztendőt követő NATO–Afganisztán együttműködés. Az Afganisztánnal kapcsolatos szerepvállalás folytatásához tapasztalatként lehet felhasználni az iraki erők esetében idő előtt befejezett NATO-kiképzőmisszió negatív következményeit. A 2015-től tervezett kiképző- és tanácsadó misszió (RSM) elindításának feltétele az új afgán kormány megalakulása és a misszió működéséhez szükséges jogi keretek megteremtése.
A Katonai Bizottság tárgyalásaival egy időben a Honvéd Vezérkar főnöke megbeszélést folytatott Jean-Paul Paloméros vezérezredessel, a NATO Transzformációs Parancsnokság (ACT) parancsnokával. Utóbbi a találkozón méltatta a Magyarországon működő Katonai Egészségügyi Kiválósági Központ kiváló szakmai munkáját.

A témák között kiemelt helyet kapott az ACT „Futures Work" elnevezésű projektje, amelytől a szakemberek azt várják, hogy jelentős hatást gyakorol „a NATO védelmi tervezés és a nemzeti védelmi tervezés hosszú távú folyamataira, a nem konvencionális és a hibrid típusú hadviselés kihívásaira" összpontosítva. A tervezés mellett az ACT által fémjelzett „Koncepciófejlesztés és Kísérletek" fórumának 2014 novemberében, Magyarországon megrendezendő konferenciáról is szó esett, amely a jövő biztonsági kihívásaira vonatkozó haderő-fejlesztési irányokra keresi a legmegfelelőbb megoldásokat. Paloméros vezérezredes köszönetet mondott a házi készítésű robbanóeszközök elleni tevékenység oktatóinak kiképzésében vállalt szerepünkért. Ennek eredményességét jól mutatja többek között a „Képezd a kiképzőt" nevű program, amelynek köszönhetően több mint 500 kiképző-oktató felkészítése történt meg Magyarországon a kurzus 2011-es NATO-akkreditációja óta. A megbeszélés végén szó volt a NATO „Trident Juncture" és a Magyar Honvédség „Brave Warrior" gyakorlatainak 2015. évi összekapcsolásáról, amelyek tervezése jelenleg is folyamatban van.

A NATO Katonai Bizottságának ülése lehetőséget teremtett arra is, hogy a magyar és litván vezérkarfőnökök kétoldalú megbeszélést folytassanak. A tárgyaláson a nemzeti álláspontokat egyeztették a NATO Készenléti Akcióterve részleteivel − magyar részről elsősorban az Északkeleti Többnemzeti Hadtest állományában tervezett részvétel − kapcsolatban. A katonai vezetők kiemelt kérdésként foglalkoztak a Magyar Honvédség harci repülői részvételével tervezett balti légtérvédelemmel, illetve a „NATO azonnali megerősítő intézkedései" keretében megvalósuló „Iron Sword 2014" amerikai−litván-magyar gyakorlattal. A gyakorlaton a Magyar Honvédség egy század lövészalegységgel, valamint az ehhez kapcsolódó támogatóelemmel vesz részt. A megbeszélésen a balti államok területén tartandó jövőbeni NATO-gyakorlatok kérdése is felmerült, és az, hogy a Magyar Honvédség hogyan tud ezekben a feladatokban részt venni.

A konferencia témája volt a NATO-csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv (RAP – Readiness Action Plan) katonai feladatainak megtárgyalása, amelyek közül kiemelt napirendi pont volt a nagyon magas készenlétű erők (VJTF – Very High Readiness Joint Task Force) kialakításának feltételrendszere. A vezérkarfőnökök egyetértettek abban, hogy a Készenléti Akcióterv részeként létrehozandó VJTF-képesség alapját a már meglévő NATO Gyorsreagálású Hadtest (NRF – NATO Response Force) képezze. Egyetértés mutatkozott abban is, hogy a már kialakított és meglévő gyorsreagálású hadtest részére meg kell teremteni a „gyors készenlétű, adaptív alkalmazhatóság" kereteit. Dr. Benkő Tibor vezérezredes hozzászólásában kiemelte, hogy a VJTF kialakítása során figyelembe kell venni a már meglévő képességek fejlesztésére irányuló programokat (példaként említve a NATO gyorsreagálású erőit), többek között a szintén kialakítás alatt lévő keretnemzet-koncepciót.

Knud Bartels vezérezredes, a NATO Katonai Bizottság elnöke vezetésével folytatott véleménycserén a katonai vezetők egyetértettek abban, hogy az új típusú biztonsági kihívásokra gyorsan és határozottan kell reagálni, ezért a meglévő szövetségi struktúrára alapozva az ehhez szükséges katonai képességek kialakítására van szükség. A walesi csúcson már tárgyalt védelmi költségvetés növelése mellett a partnerországokkal való együttműködés és interoperabilitás erősítése is elengedhetetlen a jövőben.