Gyors eredményekre lenne szükség Közép-Afrikában

A terep is eltér attól, amivel a franciák eddig szemben találták magukat: az átlátható, a drónoknak, a repülőgépeknek kedvező nyílt táj helyett egy őserdei környezet fogadta a katonákat, ahol könnyű megbújni. Nem könnyíti meg a rendezést az sem, hogy ugyan elsősorban a muszlimok és a keresztények közötti ellentétéről lehet beszélni, de a különböző törzsek, népcsoportok egymásnak feszüléséről is szó van, gyakran néhány tucat fős milíciák portyáznak az országban, vagy késekkel, machetékkel és lándzsákkal felszerelt falusiak ragadták kezükbe egy-egy körzet ellenőrzését.

„Egy ilyen helyzetben a bevonuló francia csapatok csak azt tudják tenni, hogy szétválasztják a feleket, sokat járőröznek, hogy megelőzzék az összecsapások, de valódi eredményt elérni nagyon nehéz lesz" – vélte a szakértő.
A francia, valamint az afrikai csapatoknak most az a dolguk, hogy megakadályozzák a mészárlást még legalább 18 hónapig, amikor a tervek szerint választásokat tartanak, de ezzel kapcsolatban még sok a kérdőjel. Egyelőre nincsenek pártok, sem valódi központi vezetés az anarchiába süllyedt országban, így az sem világos, hogy kik képviselik majd a polgárokat, vagyis, hogy kikre szavazhatnak a jövőben.

„A mostani, a puccsal hatalomra került elnök, Michel Djotodia is csak azért maradhat a helyén még másfél évig, mert nincs senki, aki a helyére léphetne, hiszen elődjét, Francois Bozizé államfőt a nemzetközi szervezet nem fogadja el" – mondta MArsai Viktor.
Ennek a harcnak ezért nincs is egyértelműen pozitív vagy negatív fele, hiszen a hatalmat márciusban magukhoz ragadó Séléka harcosai, illetve az ellenük fellépő, a keresztényeket tömörítő Antibalaka is rengeteget kegyetlenkedett a civilekkel. Ráadásul a vallási és a törzsi ellentét destabilizálhatja az egész régiót, ezért fontos a környező államoknak is a gyors rendezés – fűzte hozzá.

Habár számos ásványkincsben, például uránércben, aranyban és gyémántban gazdag, az alig 4,6 millió lakosú Közép-afrikai Köztársaság az egyik legszegényebb ország a világon, hosszú ideje lényegében semmiféle törvény nem szabályozza a működését. A köztársaságot a Séléka szövetség lázadóiból megalakult kormány irányítja azóta, hogy márciusban több ezer fegyveresük megszállta Banguit, a fővárost, eltávolították a hatalomból Francois Bozizé államfőt, és az elnöki tisztséget a lázadók koalíciójának vezetője, Michel Djotodia vette át. Az új elnök elvileg feloszlatta a Sélékát, a szervezet tagjai azonban rémtetteket követtek el Banguiban: gyilkoltak, nőket erőszakoltak meg, kirabolták a segélyszervezeteket és az árvaházakat.

A súlyos jogsértések miatti felháborodás nyomán vidéken néhány hónapja keresztények saját fegyveres mozgalmat hoztak létre. Ennek tagjai többnyire falusi lakosok, akik vadászpuskákkal és bozótvágó késekkel próbálták közösségeiket megvédeni a Séléka támadásaitól, de harcosaik számos vérengzést is elkövettek muzulmán civilek ellen – adta hírül nemrégiben az MTI. A lakosság fele egyébként keresztény, 15 százaléka pedig muszlim.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön adta meg a felhatalmazást Franciaországnak és az Afrikai Uniónak a katonai beavatkozásra a rend helyreállítása és a civil lakosság védelme érdekében. Ezt követően Francois Hollande francia államfő még este bejelentette, hogy Franciaország azonnal akcióba lép. Azóta már a teljes, 1600 fős francia kontingens megérkezett a Közép-afrikai Köztársaságba, a katonák nagy része Banguiban teljesít szolgálatot, de az ország nyugati részén is vannak francia egységek.

A francia televíziók helyszíni tudósításai szerint a viszonylagos nyugalom ellenére a fővárosban még mindig félelem uralkodik. Annak ellenére, hogy a legfőbb utakat a francia katonák ellenőrzik, a mellékutcákban és a távolabbi kerületeken továbbra is lövések dördülnek. A beszámolók szerint a mészárlásoktól rettegő emberek nem mernek kimenni az utcára, a városban csend honol, a helyiek arra várnak, hogy a francia hadsereg ne csak a főbb utakon járőrözzön, hanem fogja el a házakban bujkáló milicistákat.
A Közép-afrikai Köztársaság elnöke vasárnaptól háromnapos gyászt rendelt el „a tragikus események" áldozatainak emlékére.

„A helyzet jelenleg a védelmi és biztonsági erők ellenőrzése alatt áll" – mondta az államfő rádiós beszédében. A lázadók korábbi vezetője együttérzését fejezte ki minden közép-afrikai lakosnak, kiemelve a fővárosiakat, akiket a leginkább érintettek a mészárlások. A külföldi beszámolók szerint eddig 460 ezer embernek kellett elhagynia otthonát, és az ország lakosságának több mint a negyede külföldi segélyre szorul.