Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Határozottabb NATO-jelenlét Kelet-Európában?

Szöveg: honvedelem.hu / biztonsagpolitika.hu |  2014. április 11. 20:16

A lengyel külügyminiszter Radoslaw Sikorski azt mondta, hogy „boldog” lenne, ha „két nehéz dandárt” – vagyis körülbelül 10 ezer – állomásoztatna a NATO Lengyelországban a Krím-félsziget oroszországi bekebelezése miatt. Emellett a többi, Oroszországgal határos állam is határozottabb NATO jelenlétet igényel a régióban.

http://biztonsagpolitika.hu/?id=16&aid=1419&title=ez-tortent-a-heten-14-het
„Lengyelország 15 éve tagja a NATO-nak – és eddig az egyetlen állandó intézmény egy konferencia-központ és egy kiképző bázis" – mondta Sikorski, hozzátéve, hogy „minden tagállamnak azonos szintű biztonsági szintet kéne biztosítani".

Mindezek ellenére a holland külügyminiszter Frans Timmermans így nyilatkozott: „Nem kell semmilyen Oroszországgal határos NATO csoportosítás" – utalva arra, hogy néhány szövetséges állam egyáltalán nem akarja provokálni Oroszországot azáltal, hogy csapatokat mozgósítanak közel a határhoz. Lengyelország hosszú Ukrajnával közös határral rendelkezik és az északon található Kalinyingrád is egy beékelt orosz terület.

Radoslaw Sikorski a következőket nyilatkozta Brüsszelben: „Azt hiszem, nem csak a lengyel vezetés, hanem a lakosság egy részének a nevében is beszélek, amikor azt mondom, hogy szeretnénk egy nagyobb, állandó szövetséges jelenlétet az országunkban, hogy végre teljesíthessük azt a törekvésünket, hogy minden NATO tag azonos biztonsági és felkészültségi szinttel rendelkezzen" – hozta nyilvánosságra a lengyel hírügynökség.

Sikorski azt mondta, hogy a lengyel és az amerikai csapatok közötti gyakorlatok és együttműködés– melyek keretén belül az Egyesült Államok 12 darab F-16-os repülőgépet küldött a lengyelországi Lask légibázisnak idén márciusban – még inkább „nemzetközivé" kell, hogy váljon. A NATO hivatalosan is tájékoztatta az újságírókat a külügyminiszteri találkozó után Brüsszelben, és meg is erősítette, hogy a szövetség beleegyezett, hogy felfüggeszti „minden gyakorlati polgári és katonai együttműködését" Oroszországgal.

A miniszterek abban is megállapodtak, hogy lehetséges, hogy NATO erőket telepítenek majd a keleti tagországokba, bár ez a gondolat eleinte kifejezetten a volt szovjet államokra, Örményországra, Azerbajdzsánra és Moldovára vonatkozott. A NATO a válságkezelő terveket is felülvizsgálja.

Moszkva válaszokat vár

Oroszország válaszokat vár a NATO kelet-európai terveivel kapcsolatban. Oroszország külügyminisztere Szergeji Lavrov „válaszokat vár" a NATO azon terveivel kapcsolatban, hogy megerősítik-e a közép- és kelet-európai erőiket, beleértve Lengyelországot is. „Kérdéseket tettük fel az Észak-Atlanti katonai szövetségnek. Nem csak válaszokat várunk, de olyan válaszokat, amelyek a közösen elfogadott szabályok tiszteletben tartásán alapulnak"- nyilatkozta a külügyminiszter 2014. április elsején, kedden, miután tárgyalt kazah partnerével.

A NATO külügyminiszterei utasították a parancsnokokat, hogy készítsenek terveket a kelet-európai régió védelmének megerősítésére, akár a katonai jelenlét és a harci eszközök létszámának növelésével. Lengyelország tízezer katonát állomásoztatna a határ mellett. A német külügyminiszter Frank-Walter Steinmeier erre a következőt reagálta: „azt gondolom [Sikorski] tudja, hogy egy ilyen nagyméretű erő felállítása ellenkezik a NATO és Oroszország közötti megállapodással." A dán külügyminiszter szintén kizárta egy ilyen méretű csapat jelenlétét ennyire közel az orosz határhoz. „Kelet- és Dél-Ukrajna megszállásának veszélye valóságos" mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök a német Die Zeit magazinnak, figyelmeztetve, hogy nem szabadna, hogy Oroszország megossza a NATO és az Európai Unió szövetségét, „mint ahogy arra évek óta törekszik". A NATO európai parancsnoka, az amerikai légierő tábornoka, Philip Breedlove azt mondta a Reuters ügynökségnek, hogy megfelelő terveket fog bemutatni azért, hogy megerősítse a szövetségeseket Kelet-Európában. A lehetőségek széles skáláját fogja prezentálni azt követően, hogy figyelmeztetett, hogy „Oroszország 3-5 napon belül megtámadhatja Ukrajnát" egy 40 ezer fősre becsült erővel. „Légi, szárazföldi és tengeri megerősítésen fogunk dolgozni és keressük ennek a helyét a kitettség szélességében: északon, középen és délen" – mondta a tábornok.

Az elmúlt hónapban az Egyesült Államok egy hadihajót küldött a Fekete-tengerre a szövetségesekkel való közös gyakorlatozás céljából, illetve azért, hogy megnövelje repülőgépei számát a rendszeres NATO légi járőrökben a Balti-tenger felett. További célként szerepelt, hogy felújítsa a lengyel légierővel korábban tervezett kiképzési gyakorlatot a Lask bázisnál. A tábornok azt mondta, hogy továbbra is keresi a legjobb megoldást az előttük álló szituációra, ugyanakkor egyelőre nem beszélne pontos számokról azzal kapcsolatban, hogy hány főt küldenének a régióba. Szergei Lavrov orosz külügyminiszter kedden azt válaszolta arra a kritikára, hogy orosz csapatok sorakoztak fel az ukrán határ mentén, hogy Oroszországnak joga van a haderejét mozgatni a saját területén. Hozzátette, hogy vissza fognak térni az állandó bázisaikra, miután befejezték a hadgyakorlatot. „Indokolt lenne visszafogni a retorikát, amely túllő a célon" – mondta.