Jobban szerepelnek a kurdok a harcmezőn, amióta magyarok képzik őket
Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2016. április 13. 11:25Kevesebb vesztesége van a kurd harcosoknak az Iszlám Állammal vívott háborúban, amióta a nemzetközi erők, köztük a magyar katonák képzik őket – hangzott el a napokban, a fővárosban, az Antall József Tudásközpontban tartott előadáson.
A Magyar Honvédség iraki szerepvállalása egy év távlatából című előadáson Háry Szabolcs alezredes, a Magyar Honvédség tisztje elmondta: a magyar katonák az észak-iraki, kurdisztáni Erbilben teljesítenek szolgálatot, ahol elsősorban a pesmergák kiképzésével, őrzés-védelemmel és törzstiszti feladatok ellátásával foglalkoznak, viszont fegyveres harccal nem. Ugyan a kontingens központja és a tágabb régió is jóval biztonságosabb, mint Irak többi része, de azért előfordulnak merényletek, így biztonsági kihívásokkal is szembe kell nézniük a honvédeknek. A kurdok jelenleg egy körülbelül ezer kilométeres frontszakaszt tartanak az Iszlám Állammal szemben, amely mostanában nem túl aktív az északi régióban, viszont kisebb támadásokat végrehajt. Időnként még a frontot is áttöri, ilyenkor a koalíciós erők légi támogatással segítik a kurdokat, így vissza tudják szorítani az iszlamista harcosokat. Szavai szerint a kurdok hálásak a magyar katonáknak, mert amióta a kiképzések tartanak, sokat javultak a harctéri veszteségi mutatók. Ráadásul a magyarok használható, praktikus tanácsokat adnak nekik például az elsősegély területén, amit a rosszul felszerelt pesmergák is könnyedén alkalmazhatnak.
Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet biztonságpolitikai elemzője szerint a pesmerga harcosok létszáma jelenleg 100 és 150 ezer fő között van, velük mintegy 350 nyugati kiképző foglalkozik. A kurdok sikeresen megvédték saját területüket az ellenségtől, de az egyelőre kérdéses, hogy milyen szerepük lesz az ország további felszabadításában. A helyzet annyira kényes most Irakban – vélte az elemző -, hogy még attól is tartani lehet: az Iszlám Állam legyőzése után a központi kormányzat és a kurdok egymásnak esnek.
Szatmári Tibor, Magyarország bagdadi nagykövete hangsúlyozta: az iraki állam jelenleg működésképtelen, sőt a Szaddám-rendszer megdöntése óta a polgárháború árnyékában tengődik. A minisztériumok nem működnek, sok helyen megsemmisült az infrastruktúra, és a közel 10 milliónyi belső menekült sorsa is rendezetlen. Az ország legfőbb problémáját a felekezeti, illetve az etnikai konfliktus okozza, és ezek mellett jelen van az Iszlám Állam is. A nagykövet szerint a jelentős olajvagyonnal bíró Irak egyik tragédiája, hogy a fekete aranyból származó bevétel nem elegendő a gazdasági gondok mérséklésére. Az ország jövője attól függ, hogy a terrorszervezet bukása után az országot alkotó etnikumok képesek lesznek-e együtt élni vagy sem. Centralizált kormányzás valószínűleg nem lesz, viszont egy decentralizált kormánynak nagy a valószínűsége – mondta.
Az előadáson felszólalt még Dezső Tamás régész és asszirológus, aki elsősorban az iraki műkincsek és műemlékek helyzetén át mutatta be az Iszlám Állam rombolását. A helyzet elkeserítő: szisztematikusan lerombolnak minden ókori műemléket és nem kímélik a más felekezetek, vallások szent helyeit sem. A műkincseket a feketepiacon értékesítik, amiből hatalmas összeg származik. A becslések szerint az iraki műkincsek értéke vetekszik az ország olajvagyonával. Jelentős rombolást végeztek Palmürában, ahol ókori műemlékeket robbantottak fel, és Moszulban is, ahol a szunnita mecsetek nagy részét megsemmisítették – mondta.
Fotó: Tóth László
