Líbia lehet az új Afganisztán

A biztonsági helyzet nem május óta, hanem a forradalom kitörése, vagyis 2011 márciusa óta nagyon rossz Líbiában – mondta Marsai Viktor. Moammer Kadhafi, az egykori diktátor megbuktatása után nem sikerült megszilárdítani a rendet, mivel a központi államapparátus szétesett, és különböző milíciák ellenőrzik az országot. A főváros repülőterét már két és fél éve a zenteni fegyveresek felügyelik, a kormányerőknek azóta sem sikerült kiűzniük őket – mutatott rá az Afrika-szakértő. „A mostani incidens is azt bizonyítja, hogy a kormányzat annyira gyenge, hogy a reguláris erők helyett a vele szövetséges fegyveresekkel próbálja visszavenni a repülőteret" – fűzte hozzá.

A mostani történések hátteréről azt érdemes tudni, hogy Líbia, mint ország 1951-ig nem létezett, az állam három nagy térségből állt össze, lakossága, ennek megfelelően, sosem volt egységes. Kadhafi bukását követően felszínre törtek az évtizedekig elfojtott feszültségek, ráadásul az indulatok levezetéséhez megfelelő mennyiségű fegyver is rendelkezésre állt a raktárak kifosztása után. Az ország hatmillió lakosából a forradalom végén – becslések szerint – kétszázezren álltak fegyverben a különböző milíciák szolgálatában. „Líbia katasztrófája éppen az, hogy a körülbelül száz milíciából egyik sem elég erős, hogy legyőzze a többit, és ismét megszilárdítsa a hatalmat az országban" – mondta a szakértő.

Június 25-én a líbiaiak új törvényhozást választottak, a voksolás hivatalos eredményeit július 20-án teszik közzé. A szavazáson a választásra jogosultak kevesebb mint fele voksolt. Szakértők szerint a kiábrándítóan alacsony részvételi arány annak a jele, hogy a lakosság csalódott az országban uralkodó káoszt megfékezni képtelen hatóságokban.

Az állam ugyan gyenge, de – a kőolajból származó bevételek miatt – jelentős anyagi tartalékokkal rendelkezik, ezért fizetést ad a fegyveres csoportoknak, ráadásul nem is keveset (állítólag egy ember ezer dollár körüli összeget kap), de így sem tudja féken tartani, pláne irányítani azokat. A fegyveresek nem a központi kormányzathoz, hanem különböző hadurakhoz, helyi közösségekhez hűségesek – mutatott rá Marsai Viktor. Ezek a vezetők nagyon különbözőképpen látják Líbia jövőjét: sokan azt szeretnék, hogy a keleti területek szakadjanak el, mások viszont egyben tartanák az országot.

A kérdés az, hogy a helyi hatalom birtokosai, illetve a nemzetközi közösség meddig engedi eszkalálódni a helyzetet. Az ugyanis erősen kétségesnek látszik, hogy erős államalakulat jönne létre újra Líbiában – vélte a szakértő, hozzátéve, hogy a legvalószínűbb egy föderális berendezkedés létrejötte, amelynek a keleti, a nyugati és a déli tartományai nagyfokú autonómiával bírnak. Európának – például a menekültek miatt is – közvetlen érdeke, hogy nyugalom és stabilitás legyen az országban, „de valószínű, hogy ez a vonat már elment, és egy elhúzódó válsággóccal kell szembenéznünk, amiből akár egy új Afganisztán vagy Szomália is válhat" – hangsúlyozta Marsai Viktor.