Műveleti helyett készenléti NATO

A konferencián Patyi András, az NKE rektora, illetve Vizi E. Szilveszter, a MAT elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd a honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnök tartott előadást a szeptemberi walesi csúcsról.

Sikeres csúcs

Hende Csaba hangsúlyozta: az ukrajnai események, illetve az Iszlám Állam megerősödése egyaránt váratlan, stratégiai meglepetést okozó fejlemény volt az elmúlt időszakban, és ezek csupán a jéghegy csúcsát jelentik a kihívások sorában, hiszen tucatnyi további válsággóc érintheti még mellettük a NATO biztonságát. Walesben a szövetség erre az új realitásra reagált a meghozott döntésekkel.

A miniszter hozzátette: megítélése szerint a csúcs sikeres volt, és olyan történelmi döntések születtek, amelyek hosszú időre meghatározzák a szövetség jövőjét. Mint mondta, az említett jelentős változások nem éppen a legjobbkor érték a NATO-t, hiszen a védelmi költségvetések csökkentése általános tendencia volt a szövetségen belül, a 2008-ban kezdődött gazdasági világválság pedig csak ráerősített e folyamatokra – miközben Oroszország mintegy 50 százalékkal növelte hadi büdzséjét. Épp emiatt fontos fejlemény az a walesi döntés, amelynek értelmében egy évtizeden belül minden NATO-tagállam közelíti katonai költségvetését a GDP arányában mért 2 százalékhoz. Emellett a tagországok elkötelezték magukat amellett is, hogy védelmi költségvetéseik 20 százalékát katonai modernizációra fordítják. Hende Csaba megjegyezte: e kritériumokat jelenleg mindössze négy NATO-tag teljesíti a huszonnyolcból.

A miniszter részletesen szólt a NATO Készenléti Akciótervéről és a szövetség által az ukrán válság nyomán bevezetett intézkedésekről. Ami a magyar szerepvállalást illeti, mintegy 20 milliárd forintból valósul meg a pápai bázisrepülőtér infrastrukturális fejlesztése, amely így alkalmas lesz AWACS-ek és más nagyobb gépek folyamatos kiszolgálására, előretolt állomásoztatására is. A közeli várpalotai gyakorlótér pedig nemzetközi gyakorlatok lebonyolítására is alkalmas.

Még idén magyar lövészszázad települhet a Baltikumba, hogy részt vegyen az Iron Sword gyakorlaton, de bekapcsolódunk például a kijevi NATO összekötő iroda munkájába is. Mint Hende Csaba leszögezte, hazánk közvetlenül érdekelt az ukrán helyzet érdemi megoldásában, ennek jegyében számos területen bekapcsolódunk a munkába, így például az ukrán kibervédelmi képességek fejlesztésébe vagy az improvizált robbanóeszközök elleni felkészítésbe is.

Hende Csaba az Iszlám Állam elleni harc kapcsán kiemelte: az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalíciós műveletek keretében folynak a légicsapások. Magyarország az ISIS elleni műveletek keretében 224 tonna lőszerrel támogatta a helyi kurd pesmerga erőket.

Ami Afganisztánt illeti, a jövő januárban kezdődő új NATO-misszióhoz, a kiképzési, tanácsadó és támogató jellegű Resolute Supporthoz több mint száz katonával járulunk hozzá, 2015 és 2017 között pedig évi 500 ezer dollárral segítjük az afgán biztonsági erők finanszírozását.

Hende Csaba hangsúlyozta: a Walesben a meghozott döntések révén többek között megerősödik a Washingtoni Szerződés 5., a kollektív védelemről szóló cikkelye szerinti reagálóképesség, valamint a NATO infrastruktúrája a keleti szárnyakon, ezáltal Magyarország és Közép-Európa katonai biztonsága is megerősödik. Mindehhez viszont elkötelezett munkára van szükség a tagállamok részéről.

A 3. cikkelyről sem szabad megfeledkezni

Benkő Tibor vezérezredes szintén az elmúlt időszak tendenciáinak ismertetésével kezdte előadását: a NATO-n belül az egyre kisebb haderők, az országvédelmi képességek folyamatos csökkentése vált általánossá. Mint a Honvéd Vezérkar főnök fogalmazott, Magyarországon is jellemzővé vált a „majd a NATO megvéd" hozzáállás, ám – mint felhívta a figyelmet – nem a NATO-nak van hadereje, hanem az azt alkotó tagállamoknak, és az 5. cikkely gyakori emlegetése mellett nem szabad megfeledkezni a 3. cikkelyről sem, amely deklarálja: a tagállamoknak kötelessége olyan haderőt, katonai képességeket fenntartani, amely révén képes gondoskodni védelméről.

Hazánk Alaptörvénye, illetve a Nemzeti Katonai Stratégia is az ország fegyveres védelmét jelöli meg a honvédség elsődleges feladataként: vagyis védelmünk kétpillérű, egyrészt nemzeti önerőn, másrészt a szövetségesek képességein alapul.

A Honvéd Vezérkar főnök elmondta: a NATO részéről az elmúlt években folyamatos bírálatok érték a tagállamokat amiatt, hogy nem fordítanak elég forrást a védelmi kiadásokra. Nem volt kivétel hazánk sem, ám némileg sikerült ezt ellensúlyozni a különböző nemzetközi missziókban nyújtott példaértékű teljesítmény révén. Emellett a szövetség azzal szembesült, hogy például a Smart Defence („Okos védelem") koncepció a tagországok sajátos érdekei miatt korántsem hoz annyi eredményt, amennyit előzetesen reméltek tőle.

Az ukrán válság kapcsán Benkő Tibor rámutatott: szomszédunk példája intő, hiszen Ukrajna is elhitte, hogy biztonságban érezheti magát. Eközben azonban a helyzet megváltozott: az aszimmetrikus hadviselés után most a hibrid hadviselés mibenlétét kell megtanulnia mindenkinek, és a fejlemények nyilvánvalóvá tették, hogy „műveleti NATO" helyett „készenléti NATO"-ra van szükség. Ennek jegyében született döntés Walesben például a nagyon magas készenlétű erők (VJTF – Very High Readiness Joint Task Force) létrehozásáról is, mint gyors, azonnal alkalmazható egységről.

Szintén alapvető a szövetség keleti jelenlétének erősítése, illetve a tagállamok fokozott együttműködése a hírszerzés vagy a nemzetközi gyakorlatok terén. Ez egyébként a nagyobb láthatóságot is szolgálja.

Mindehhez természetesen elengedhetetlenül szükséges, hogy a tagállamok – így hazánk – is változtassanak képességeiken. Előbbre kell hozni beszerzéseket, eszközcseréket, hiszen a cél a gyors hadrafoghatóság, a mobilitás, a gyors manőverezőképesség és hozzá a megfelelő tűztámogatás. A beszerzéseket ennek megfelelően kell végrehajtani – szögezte le a vezérezredes.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária