Nem feltétlenül jöttek be Putyin számításai

„A szeparatisták levezényelték ezt a bizonyos pszeudo-népszavazást, de ennek azért mindenki tudja az értékét, illetve azt, hogy az eredmények, a közzétett adatok még csak köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Vagyis a referendumot nem igazán lehet kihasználni. Oroszország viszonylag pontosan tudja, hogy a dél- és kelet-ukrajnai oroszok messze nem támogatják olyan mértékben a putyini politikát, mint a krímiek" − mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatója. „Ezeken a területeken tehát nem is lenne értelme a Krímen véghezvitt lépésekhez hasonlóknak, hiszen az itteni lakosság nem akar egyöntetűen és érezhetően Oroszországhoz tartozni."

Tálas Péter szerint az orosz katonai beavatkozás azért is lenne kockázatos lépés, mert ezt már biztosan nem hagyná szó – és szankciók – nélkül a Nyugat. „Egy ilyen esetben óhatatlanul lépni kellene, hiába ódzkodnak a szankciók bevezetésétől. A saját közvélemény előtt a nyugati országoknak is el kell számolniuk, ráadásul ha az Európai Unió nem elég határozott, az a közösségen belül is erősítheti a megosztottságot. Moszkva persze pontosan erre játszik. A szankciók ugyanakkor nehéz helyzetbe hozhatnák Putyint, hiszen a válság már konkrét büntetőintézkedések nélkül is rosszul érinti az oroszokat: úgy is mondhatjuk, hogy a piac bünteti őket" − mutatott rá a szakértő.

Az ukrán belpolitikai fejlemények szintén nem feltétlenül igazolták vissza az előzetes orosz számításokat. „Putyin kétségtelenül ügyes taktikus, azt azonban nem tudom, hogy ugyanilyen jó stratéga-e, mert a most folytatott politika összességében mindenképpen Ukrajna nagyobb részének oroszellenességéhez vezet majd. Márpedig a kérdés elsősorban az, mi a stratégiai cél. Sokan cikkeznek a Szovjetunió vagy valami ahhoz hasonló képződmény létrehozásáról, ha pedig konkrétan nézzük, Putyin eredetileg azt szerette volna, ha Ukrajna belép az Eurázsiai Vámszövetségbe. Viszont a mostani orosz lépések következtében most már azok is húzódoznak, akik előzetesen ígéretet tettek a belépésre, így például Fehéroroszország vagy Kazahsztán. Eközben pedig azt látjuk, hogy sem katonai lépésekkel, sem bábállam létrehozásával, sem egy befagyasztott konfliktus kirobbantásával nem nagyon sikerülhet hatást gyakorolni Kijevre. Megítélésem szerint ez a megtorpanás egyik legfontosabb oka. Moszkva sok mindent megpróbált, de a kijevi kormányzat így sem ingott meg."

Tálas Péter szerint az ukrajnai fejlemények ugyanakkor ismét rámutattak, mennyire tehetetlen katonai szempontból Európa, ahol ráadásul ezúttal a rendszerint működőképes „puha" eszközök, így a gazdasági, politikai és kulturális érdekérvényesítés sem működik megfelelően. „A politikusok szankciókat és határozottabb fellépést szeretnének, de ezt a gazdasági erőközpontok nem engedik, mondván, annyira erőteljes az összefonódás Oroszország és Európa között, hogy ezt az európai gazdaság is megsínylené. Lehet, hogy ez valóban így van, de ebben az esetben akkor egész világosan azt jelenti a mostani helyzet, hogy Európa politikailag is kiszolgáltatottá válik Moszkvával szemben a gazdasági függés miatt. És még ha ez nem is fog megvalósulni, már az is nagyon kellemetlen, hogy egyáltalán felmerülhet ez a lehetőség."