Nem győzik le idén az Iszlám Államot

Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint csak idén januárban 1375 irakit öltek meg terrorista merényletekben és más erőszakcselekményekben, s további 2240 főre tehető a sebesültek száma. A biztonsági helyzet a közel-keleti országban tavaly júniusban indult drámai romlásnak, amikor véres harcok kezdődtek az Iszlám Állam szervezetének dzsihadista fegyveresei és az iraki biztonsági erők között. A szunnita szélsőségesek elfoglalták az észak-iraki Moszult és jelentős területeket hajtottak uralmuk alá, miután az iraki biztonsági erők feladták állásaikat Ninivében és más, többségében szunnita lakosságú tartományokban.

Egy korábbi ENSZ-jelentés szerint a biztonsági helyzet Irakban hosszú évek óta 2014-ben volt a legrosszabb. A közel 13 ezer halottal és több mint 23 ezer sebesülttel a tavalyi volt a legtöbb áldozatot követelő év az iraki felekezeti konfliktus 2006-2007-es fellángolása óta.

Még jó ideig az Iszlám Állam sikereiről szólhatnak a hírek – vélte Wagner Péter, aki szerint nem valószínű, hogy 2015-ben sikerülne megfékezni a szélsőséges szervezet jelenlétét Irakban és Szíriában. Bár a kurd önvédelmi erők több hónapos ostromot követően kiűzték az IÁ harcosait a szíriai−török határon fekvő Kobani városából, a dzsihadista szervezet továbbra is mintegy 350 kisebb települést tart ellenőrzése alatt a határváros környékén. Ráadásul a pesmergák győzelméről szóló információkat beárnyékolja, hogy ezzel szinte egy időben súlyos harcok törtek ki Kirkuk környékén, ami azért is meglepő, mert ilyen messze nem merészkedtek eddig az IÁ harcosai.

„Azt lehet mondani, hogy Kobani kivételével továbbra is tartja magát a szervezet, hiába dobtak le több ezer tonnányi bombát a nyugatiak, és hiába támadják folyamatosan a kurd, a szír és az iraki erők" – mutatott rá az elemző.
Wagner Péter szerint a szélsőségesek nem gyengültek meg sem a fegyvereik száma, sem pedig az anyagi forrásaik tekintetében, és folyamatosan áramlanak hozzájuk – nyugatról is – az új harcosok.

Eközben a másik oldalon már nem ilyen fényes a helyzet, hiszen az iraki hadsereg jelenleg teljesen szétzilált állapotban van, újjászervezése pedig időbe telik; a kurdok az Iszlám Állam fegyvereseihez hasonló gerillaharcmodort folytatnak, ezért egyedül képtelenek lesznek komoly eredményt elérni; a síita milíciák pedig – bár jól fel vannak fegyverezve – kevesen vannak egy ilyen akcióhoz. A negyedik szereplő, az USA vezette nemzetközi koalíció pedig egyelőre csak légicsapásokkal és kiképzőkkel járul hozzá a szervezet felszámolásához, de ez eddig nem vezetett eredményre. „Ezt a háborút a levegőből nem lehet megnyerni" – hangsúlyozta Wagner Péter.

Eközben Szíriában a különböző szekuláris, illetve iszlamista felkelőcsoportok „elolvadtak", ugyanis az Iszlám Állam – pénzzel vagy fegyverrel − bekebelezte ezeket, így mostanra ő maradt az egyik, míg az Aszad-rezsim hadserege a másik jelentős katonai erő a térségben. „Jelenleg nincs lehetőség a szíriai vezetés megdöntésére, ráadásul nem világos az sem, hogy melyik politikai erő vehetné át a helyét" − mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a Nyugat igazán kínos helyzetbe került ebben a kérdésben, hiszen ha beavatkozik, Szíriából könnyen lehet a következő Líbia, ami szintén a szélsőségesek malmára hajtaná a vizet.

Wagner Péter szerint a fentiek alapján elmondható, hogy 2015-ben az Iszlám Állam kisebb területi veszteségeket szenvedhet el, különösen Irakban. Elveszítheti Moszult, illetve csökkenhet az ereje az iráni határ közelében, de például a szíriai pozíciói nem fognak meggyengülni. „A nemzetközi, különösen a nyugati önkéntesek száma talán csökkenni fog az IÁ soraiban, de nem szabad elfelejteni, hogy jelentős utánpótláshoz jut a helyiek soraiból" – mutatott rá.