Veszélyforrások

– Fontos megjegyezni, hogy ezzel egy időben a saját határainkon megtapasztalhatjuk:
a déli fenyegetettség – tehát az extrém migrációs hullám, a terrorista sejtek megjelenése Európában – milyen valós veszélyt jelent. Az, hogy a NATO deklaráltan is részt vesz majd ennek a fenyegetésnek a kezelésében, segítséget jelent hazánk
számára, egyben egész Európának – tette hozzá az ezredes.

Ugyanilyen fontos az is, hogy egy koalíciós művelet zajlik folyamatosan
Irakban és Szíriában. A Magyar Honvédség a 17/2015. (IV. 17.) számú
országgyűlési határozat alapján részt vesz az Iszlám Állam elleni nemzetközi
műveletben, s lényeges változás, hogy itt is megjelennek majd a NATO erői. Ennek pontos kidolgozása csak most kezdődött el. Ugyanakkor az már kijelenthető: a miniszterelnökök Varsóban egyetértettek, hogy a NATO ebben a műveletben is kiképzés-támogatást hajt majd végre, nem kíván harcoló alakulatokat küldeni az iraki vagy a szíriai hadszíntérre. A Magyar Honvédség jelenleg is a kiképzésben
vesz részt aktívan. A katonai szövetség szerint az a cél, hogy a helyi erők
legyenek képesek megvívni a saját csatáikat, érdekeiknek megfelelően. Ehhez a NATO segítő jobbot nyújt az iraki erőknek, akár a felkészítésben, akár a képességek kialakításában. Azok az országok, amelyek egyetértettek a koalíció értékeivel, céljaival,hazánkhoz hasonlóan eddig is segítettek, legyen szó kiképzésről, felszerelésről vagy fegyverzetről.

Ruszin ezredes azonban hozzátette: ma Magyarországon a honvédség legfontosabb feladata az ország határainak védelme, a migrációs helyzet kezelése. Azt is érdemes megemlíteni, hogy térségünkből egyedül hazánk vesz részt katonákkal is az Irakban zajló műveletben. Az ország lakosságának számához, teljesítőképességéhez
és a fegyveres erők létszámához mérten pedig Magyarország jelenleg is nagyon előkelő helyen áll az iraki műveletekben aktívan szerepet vállaló szövetséges országok között.

Közös feladat

Az Afganisztánnal kapcsolatos magyar szándék régóta változatlan: az „együtt be, együtt ki" elvet követve szövetségeseinkkel közösen folytatjuk a kiképzést, az afganisztáni kormány és a fegyveres erők támogatását. Azokat a terveket, amelyek
az afganisztáni szövetséges jelenlét folyamatos csökkentéséről szóltak,
felülírták az események. Addig, amíg szövetségeseink is a hadszíntéren
maradnak, változatlan létszámmal és képességekkel továbbra is részt veszünk
a feladat végrehajtásában.

– Az afganisztáni művelet fontos számunkra katonáink folyamatos tapasztalatszerzése miatt is. A művelet karaktere az utóbbi évek során nem
változott jelentősen, de a Magyar Honvédségbe új katonák is érkeztek,
érkeznek, akik még nem rendelkeznek missziós tapasztalatokkal,
illetve a már „rendszerben lévők" is előrelépnek, új feladatköröket, felelősséget
is kapva. Az egyének és a kisalegységek mindig tanulnak: új
környezet, új feladatok, új parancsnokság vár rájuk. Mindig van olyan
katonánk, aki először teljesít szolgálatot Afganisztánban – jegyezte meg
az ezredes.

Szintén a közös munkát erősíti a NATO-erők integrációs egységének
(NATO Forces Integration Unit – NFIU) magyarországi felállítása,
amely a teljes műveleti készenlétet 2017 közepén éri majd el. A Székesfehérváron
létesített NFIU is több üzenetet hordoz magában. Egyrészt nem minden tagországban létesítettek ilyen szervezetet (Magyarország, Szlovákiával közösen, a második
körben csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez). Az, hogy egy ilyen
NATO-parancsnokság települ Magyarországra, a kollektív védelemnek is fontos része. Segítséget nyújthat abban is, hogy ha a NATO Reagáló Erő (NATO Response Force – NRF) azon belül is a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erő (Very High Readiness Joint Task Force – VJTF) bevetésére sor kerülne hazánkban, azt a magyar védelmi tervekkel összehangolva lehet segíteni. A parancsnokság egy esetleges krízis bekövetkeztekor pontosan tudja koordinálni a NATO-csapatok mozgását,
hiszen rendelkeznek az ehhez szükséges hely- és környezetismerettel.

Balti feladatok

Az ukrajnai krízis kirobbanásakor a balti államok azonnal jelezték: szeretnék,
ha több NATO-katona jelenne meg a területükön, demonstrálva a katonai szövetség erejét. Magyarország az elsők között válaszolt, így a Litvániában megrendezett Iron Sword 2014 gyakorlaton a honvédség részéről egy lövészszázad vett
részt, ezt követően pedig az egység több kiképzésen dolgozott együtt balti és amerikai katonákkal is.

2016 első félévében a Visegrádi Négyek (V4-ek) adták az EU
Battlegroup (EU BG) készenléti szolgálatát. Ennek során bebizonyosodott,
hogy a négy ország katonái EU-s keretek között is megfelelő képességet tudnak felmutatni. Ekkor fogalmazódott meg az a gondolat, hogy ha ennyire jó az együttműködés, akkor miért nem segítünk együtt a Baltikumban is? Miután a
balti országok részéről az igény továbbra is fennáll, ezért úgy döntött
a V4-ek politikai és katonai vezetése, hogy 2017-ben, negyedévenként
történő váltással, egy lövészszázad folyamatosan a balti államokban hajt
végre feladatokat. Az együttműködés egyelőre egy évre szól, így egyfajta
tesztidőszakot is jelent. Ha a V4-es országok, illetve a befogadó nemzet
tapasztalatai kedvezőek lesznek, és számukra megfelelőnek bizonyul ez
a fajta segítségnyújtás, akkor lehet azon elgondolkodni, hogy folytassuk-
e ezt az együttműködést, s ha igen, akkor milyen keretek között.

A magyar század katonái a befogadó nemzet egységeivel hajtanak majd
végre közös gyakorlatokat, kiképzési rendezvényeket. A várakozások szerint
katonáink a többi NATO-tagország ott lévő alakulataival is közösen
dolgoznak majd. Magyar részről a szándék megvan, nyitottak vagyunk
arra, hogy részt vegyünk két- vagy többoldalú gyakorlatokon.

Régi-új veszélyek

A három klasszikus hadszíntér (szárazföld, levegő, víz) mellett ma már két újabbról is beszélhetünk (világűr, cybertér). Magyar és nemzetközi
szempontból egyaránt fontos, hogy a NATO Varsóban deklarálta az új
hadszínterek elfogadását, amellyel minden tagállamnak, így Magyarországnak is foglalkoznia kell. Az informatikai hadszíntér Magyarország számára is rendkívüli fontossággal bír. Hazánk már régebb óta komolyan foglalkozik azzal, hogy cybervédelmi képességeit folyamatosan fejlessze, megvédve az országot, a rend- és
honvédelmi erőket az informatikai támadások ellen, de például az ukrán
informatikai rendszerek fejlesztését is segítettük magyar szakértőkkel.

– Lehetséges, hogy a 21. században fontosabbá válik és gyakrabban lesz
műveletek helyszíne a cybertér, mint
a klasszikus három hadszíntér bármelyike – tette hozzá Ruszin Romulusz.

Ugyan a varsói csúcsértekezleten a hibrid hadviselés is előtérbe került,
de az ezredes jelezte: nem új veszélyforrásról beszélünk, csupán most nagyobb
hangsúlyt kap egy jól ismert fenyegetés. Ha az arányokat tekintjük,
akkor viszont valóban észlelhető súlyponteltolódás a hagyományostól
a hibrid hadviselés felé. Az eddigi összecsapásokat, háborúkat sem lehetett
csupán katonai konfliktusként kezelni. Mindig volt politikai, gazdasági,
információs vetületük is. Az, hogy egy konfliktus mekkora része szigorúan vett katonai, és mennyi az információs hadviselési, a gazdasági
ráhatás, s hogyan használják a politikai tőkét, az valóban megváltozott.
Természetesen Magyarország is komolyan foglalkozik ezzel a területtel.
A délről jelentkező migrációs nyomás sem kezelhető tisztán
katonai eszközökkel, hiszen ennek is vannak gazdasági, politikai, információs,
sőt környezeti elemei is. Ezeket egységes rendben kell kezelni, s
ennek megfelelően kell kialakítani vezetési elemeinket és rendszereinket
is. Bár a tanulás itt is folyamatos, de a határainknál elértek azt mutatják:
képesek vagyunk eredményesen tevékenykedni.

Előtérben a fejlesztések

– Megkönnyítik a védelmi és katonai tervezők mindennapjait, hogy pontos
elképzelésekkel rendelkezünk a jövőre nézve. A magyar kormány
rögzítette, hogy a következő esztendők során mennyivel emelkedik majd
a védelmi költségvetés. Ennek köszönhetően pontosan tudjuk, mennyi
jut a három fő területre: a személyi juttatásokra, a fenntartásra és a fejlesztésekre.
Ismertek a fejlesztési prioritások is. A kormány által meghatározott
hosszabb periódus egyben azt is biztosítja, hogy komoly képességfejlesztés
indulhat el a Magyar Honvédségen belül. A legfontosabb
terület mindenféleképpen a katona egyéni harcászati felszerelésének
fejlesztése. Emellett foglalkoznunk kell a NATO-nak felajánlott zászlóaljharccsoport-képességek fejlesztésével, a cybervédelemmel, a
felderítéssel, a különleges műveleti képességek növelésével (ezek egyben
a hibrid hadviselés fontos elemei is), és – tanulva a jelenlegi kihívásokból
– a katonai rendészeti képességekkel.
Magyarországnak bizonyítania kell, hogy az országot, a rendőri erőkkel
együttműködve, képes megvédeni. Ezt tesszük nap mint nap. Ugyanakkor
legalább ennyire fontos eleget tenni a Varsóban is megfogalmazott
kollektív védelemnek, igazolva azt, hogy szövetségeseinkkel együttműködve
Magyarország a NATO értékes tagja. Én úgy gondolom, hogy
ezt a magyar katonák nap mint nap bizonyítják. Ha a szövetségnek szüksége
van a magyar katonákra, a magyar képességekre, akkor azt a saját
erőforrásaink maximális kihasználásával a lehető legmagasabb szinten
igyekszünk biztosítani – hangsúlyozta Ruszin Romulusz ezredes.

Fotó: internet

Forrás: Magyar Honvéd 2016. augusztus