Huszárdiadal a hadiflotta felett

A forradalmi Franciaország 1792-ben hadat üzent a Habsburg-uralomnak, valamint számos országnak, közte Hollandiának. A hadakozások közepette történt meg az eset 1795 januárjában, hogy a holland tengerészet tizennégy hadihajója a Texel-szigetnél (Hollandia északi területe, a Fríz-szigetek legnagyobb szigete) mozgásképtelenné, s így védtelenné vált, ugyanis az armadát rabul ejtette az Északi-tenger mentén végig söprő fagy.

A den helderi kikötőt körülölelő Zuider-tó sekély vize feltörhetetlenül befagyott. A francia huszároknak több sem kellett. Miután megállapították, hogy lovaik alatt sem szakad be a jég, felsorakoztak a rohamhoz. Parancsnokuk – egyes leírások szerint – figyelmeztette őket arra, hogy gyakorta változtassanak az irányon, hiszen mégis csak nyolcszázötven hajóágyúval néznek majd szembe a jégvilág alkotta csatatéren. Minden fölösleges szerelvényt maguk mögött hagytak és könnyed ügetés mellett rámerészkedtek a befagyott tóra. Habár a jég ropogott a patkók alatt, mégis elég szilárdnak bizonyult, ezért a huszárok kapitánya szablyáját előrántva vágtát parancsolt.

Több történetleírás szerint közel kétezer lovas indult meg a történelem első lovasság kontra hadiflotta ütközetére. A francia huszártiszteknek arra is volt gondjuk, hogy csapataikat több irányra osztották el és egyes csapatokat késleltetve indítottak meg, nehogy az ütemes dobogás mégis megtörje a jég látszólag biztos felületét. Arra is volt terv, ha esetleg nem sikerülne elég gyorsan és halkan a hajók közelébe férkőzni, s netán azok ágyúi visszavonulásra kényszerítették volna a lovasokat. A franciák nem tudták ugyanis, hogy a holland tiszteknek ekkora már kiadták azt a parancsot, hogy ne tanúsítsanak ellenállást, belátva a francia győzelmet Hollandia felett.

Büszkeségből és elővigyázatosságból a jégbe láncolt hajóhad parancsnoka a kapott parancs ellenére csatasorba állította embereit, szigorúan megtiltva, hogy bárki is harcot kezdeményezzen közülük. Mindössze biztos akart lenni abban, hogy ha a franciák nem hajlandók a tárgyalásra, ne érje őket váratlanul az attak.

A huszárok legnagyobb meglepetésére egy ágyú sem dörrent el, még akkor sem, amikor már a hajók közvetlen közelében galoppoztak. A huszárok felkapaszkodtak a hajók fedélzeteire és gyakorlatilag egy kardcsörrenés nélkül átvették a flotta feletti parancsnokságot.

Mire a hajnal első fényei megvilágították a világ egyik legbékésebb harcmezőjét, a hollandok tengerészek felesküdtek a franciák felé tanúsítandó hűségre és arra, hogy francia engedély nélkül hajóik nem hagyják el Den Helder kikötőjét.