1914. december 26.

Ruhástól aludtam, mert egyik kályhánkhoz ma nem került elég fa. Óriási náthám van. Így ébredek 30. születésnapomra. Talán az Úristen nem sok ilyent tartogat számomra. Délután a medikusok az orvosokhoz hivatalosak uzsonnára és vacsorára. Mi a kadétokhoz vagyunk hivatalosak csájára. Annyira jobban érzem magam, hogy elmegyek.

Nagyon „műveltek" lettek a fiúk: 25 rubelt kaptak, de már a nyakára is léptek neki, s Bodonyi mindössze egy rubelt fizet vissza. Ne igyunk a medve bőrére.