1915. március 25.

Dühösen hallgatjuk a Telegram híreit, melyek a várátadás részleteit tárgyalják. Nagyon rövid, de velős táviratok, az embernek égnek áll tőlük a haja. Itt-ott valami kis ellentmondás látszik, ebbe szeretnénk kapaszkodni, mint a vízbe fúló a szalmaszálba, de már tudjuk, hogy ez csak önámítás. Szeszler médiumát kérdésekkel ostromolják: „Igaz-e?"  És a jámbor tagadja erősen a dolgot.

Az állomáson egy fogolyvonat pihen. Csak messziről kiabálva lehet velük pár szót váltani. Derék bakáink persze ezektől is Przemysl felől kérdezősködnek, mintha bizony sokkal többet tudhatnának nálunk. „Ne higgyetek semmit, Varsó elesett" − ez hangzik vissza a sínekről, és persze néhány óra múlva az egész tábor beszéli ezt az üzenetet.
És az egyszerű emberek hiszik is. Milyen jó nekik. A hangulat ideges, paprikás. Mindenki érzékeny és könnyen felfortyan. A levegő puskaporos.

A generális úr, aki eddig semmi szigort nem mutatott velünk szemben, úgy látszik, valahogy megérzi ezt, a komor és dacos tekintetek nincsenek ínyére, s délután az állomásnál a bajtársak zsebre dugott kezeit kifogásolja mérgesen. Ezek a kezek eddig készséggel emelkedtek tisztelgésre, de most úgy látszik, nehezebben akarnak kibújni a zsebekből. Ez a többi orosz tiszttel szemben is így van, s egy fiatalabb muszka tiszt annyira dühbe gurul, hogy egy nem tisztelgő germáncit az utcán képen töröl. Azonban ez sem rest, hirtelenében úgy adja vissza a pofont, hogy a muszka beletántorodik. Kirántja kardját, de a germán kicsavarja kezéből, mire a muszka meg szalad. A német utánahajítja a kardot, s aztán ő is elrohan az ellenkező irányba, mielőtt a kis jelenetnek muszka tanúi jelentkeznének a látóhatáron, mert csúnya vége lehetne a dolognak. Így is meg vagyunk kissé hökkenve, mert ha ki nem derül az illető kiléte, valószínűleg valamennyiünkön elverik a port.

Hogy az illető muszka tiszt nem lesz soha barátunk, az képzelhető. Csak hajszálon múlik, hogy az első századnál is meg nem ismétlődik ez az eset. Ott egy őr gorombáskodik embereinkkel, kik körülveszik, és ha meg nem hátrál, a tömeg csúnyán elbánt volna vele. Még baj lesz. A hangulat nagyon paprikás. Képeslapokat adok fel.