1915. március 4.

Szabó, aki mindenféle technikai dologban mester, ma azzal a nagy elhatározással indult el a táborban működő orosz fényképészhez, hogy segédnek ajánlkozik hozzá.
Gyanakszunk, hogy nem is annyira a kenyérszerzés, mint a fényképész kis szőke felesége az oka az elhatározásnak. Azonban sajnos lógó orral tér vissza, nincs szükség segédre. Van is aztán mit hallania. „Ha szebb szakállad lenne, bizton felvett volna a menyecske" stb. Géza barátunknak egyébként eddig is sok atyai intelmet kellett zsebre vágnia, melyre kiskorúságánál fogva, mi tagadás, nagyon szüksége vala. Gyermekded, naiv lélek lévén, az öregek tanításait tisztelettel vette mindig, csak a felkelés volt s marad mindig gyenge pontja. Ha ki nem húztuk volna az ágyból, talán három napig is elaludt volna. Tőlünk először a „Rekruta" aztán a „Suba" nevet nyerte.

Korholásainkat bűnbánó arccal fogadta, s őszintén szégyellte, mikor fogságba jutását elregélt, hogy harctéri élményei a nullával valának egyenlők. „Vonaton érkeztünk meg, kiszálltunk és a vacsora után egy éjjelt töltöttünk a front mögött. Sötéttel kaptuk a parancsot, hogy váltsuk fel az előttünk levő ezredet. Elindultunk, és egyszerre azon vettük észre magunkat, hogy nemcsak előttünk, de a hátunk mögött is muszka katonaság szegezi mellünknek a szuronyt. Az egész zászlóalj a muszka szájába masírozott." Ez a rövid története Subának. Fegyverét egyetlenegyszer sem sikerült elsütnie. Ezrede a 32. budapesti, általunk röviden „Csibészezred" címmel kitüntetett regiment.

Délután lesétálunk a cukrászdába.
Ez egy kis darab Európa. Meg van ugyan ez is hamisítva, de mégis több a semminél. A törzsvendégek közé tartoznak azok a galíciáner szanitécek, akikkel egy darabig együtt utazni szerencsénk volt, s akinknek itt is felvirágzott, úgy látszik, mert mindig seftről beszélnek, pénzváltással foglalkoznak, s lengyeltudományuk révén az orosszal nagyon jó barátságban vannak. A pult mögött ma egy új tündér jelent meg, egy csinos lengyel lányka, akivel Klinó lengyeltudománya révén igyekszik ismeretséget kötni. András ma ismét jól jár. Három süteményt eszik, kettőt mond be a fizetésnél, s végül a muszka szórakozottsága révén csak egyet fizet.