Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

65 éve történt: a varsói felkelésre emlékeztek

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2009. augusztus 2. 8:30

A hősökre és az áldozatokra emlékeztek szombaton a lengyel fővárosban a varsói felkelés kitörésének 65. évfordulóján. Az Ismeretlen katona sírjánál tartott ünnepélyes őrségváltás után több száz világháborús veterán vonult el a síremlék előtt. A megemlékezésen részt vett Donald Tusk miniszterelnök is, koszorút helyezve el a síron.

Lech Kaczynski államfő, akinek apja szintén részt vett a harcokban, nyilatkozatában “a hősies bátorság ünnepének" nevezte a náci megszállók elleni fegyveres felkelés emléknapját. Mint fogalmazott, a vereség dacára a lengyelek büszkék lehetnek a 65 évvel ezelőtt történtekre, mert a felkelők Lengyelország szabadságáért harcoltak.

Az 1944. augusztus 1-jén kirobbant felkelésre a lengyel Honi Hadsereg (Armija Krajowa), a Londonban székelő emigráns (polgári) kormány fegyveres ereje hívta fel a lakosságot. Célja az volt, hogy még a keletről közeledő Vörös Hadsereg megérkezése előtt felszabadítsa Varsót a német megszállás alól.

A szovjet csapatok ugyan már július végén elérték a Visztula keleti partját, Sztálin parancsára azonban nem folytatták az előrenyomulást. Ehelyett tétlenül nézték, hogyan gyűri le a német túlerő a lengyel felkelőket, akiknek küzdelme a tervezett egy hét helyett 63 napig tartott. Végül október 2-án tették le a fegyvert azok, akik túlélték az öldöklést.

A harcokban 18 ezer lengyel és 17 ezer német fegyveres halt meg, a polgári áldozatok száma 180 ezer volt. A kapituláció után a náci megszállók félmillió lakost űztek el a fővárosból, Varsót pedig – Hitler utasítására – a földdel tették egyenlővé. A felkelés résztvevői közül mintegy 30 ezren élték túl a harcokat, közülük még 3500-an vannak életben. A felkelés idején csaknem mindegyikük fiatalabb volt 20 évesnél.

A kommunista korszak bő négy évtizede alatt hivatalosan nem volt szabad megemlékezni a varsói fölkelésről. Az első ünnepségre 1989-ben került sor, két hónappal a kommunisták választási veresége és az első többpárti kormány megalakulása után.

Az évforduló alkalmából a lengyel főváros több pontján rendeztek megemlékezéseket. A miniszterelnök és a köztársasági elnök délután a Powazki temetőben lévő tömegsírnál rója le kegyeletét az elesett felkelők emléke előtt.