A forradalom eszméi a katonákat is a bátrak mellé állították

„Forradalmunk a világtörténelem legtisztább forradalma” – idézte fel a Budapesti Orvostudományi Egyetem ideiglenes forradalmi bizottságának 1956 októberében írt megállapítását Gion Gábor a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban. Az államtitkár a honvédséggel együttműködő társadalmi szervezetek képviselőinek elmondta: nem csak az orvostanhallgatók fogalmaztak így, hatvanhét évvel ezelőtt a világ számos országából küldött együttérző és lelkesítő üzenetek is. A szakpolitikus felidézte: az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc előzményei az 1948-as kommunista hatalomátvételig nyúlnak vissza. „A sztálinista diktatúra elhibázott gazdaságpolitikája, a kollektivizálás, a túlzó és irracionális iparosítás, valamint az ebből fakadó szegénység és elégedetlenség, továbbá a Magyar Dolgozók Pártja által gyakorolt terror és az ÁVH teljhatalma. Egyre többeknek lett elege az évek során elszenvedett sérelmekből, megpróbáltatásokból, és szinte szétfeszítette őket az elfojtott szabadságvágy és az igazságtalan szovjet elnyomás” – emlékeztetett.

„1956 októberére pattanásig feszült a húr. Az egyetemisták és a főiskolások pontokba fogalmazták demokratikus követeléseiket, majd tüntetést szerveztek” – mondta. Gion Gábor megemlékezett arról is, hogy a forradalom eszméi a honvédséget is maguk mellé állították. A Petőfi Sándor Katonai és Politika Akadémia tisztjei október 23-án délelőtt már levélben biztosították szolidaritásukról az egyetemistákat. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia is az egyetemistákat támogatta, a Magyar Rádió ostromakor kivezényelt katonák zöme pedig letépte a csillagos sapkajelvényt és a tüntetőkhöz csatlakozott.

Az államtitkár beszédében hangsúlyozta: az emlékhelyek és szobrok mellett tucatnyi emléktábla felirata világít rá a forradalmi eseményekre, de „mindez nemcsak egy bronzba öntött, vagy márványba vésett távoli múlt”, hanem őseink öröksége. „Ma, 2023-ban békében élünk: Magyarország szabad és független ország. De ezért a szabadságért és függetlenségért folyamatosan tennünk kell, nemzeti önállóságunkat óvnunk kell!” – summázta.

Az ünnepség határozatok és parancsok ismertetésével folytatódott. Takács Attila Géza vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének területvédelmi helyettese és Gion Gábor oklevelet, elismeréseket adott át; az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméjének ápolása és a honvédelem ügye érdekében kiemelkedő munkát végzett személyek érdemének elismerésére létrehozott Maléter Pál-emlékérmet az idei évben három személynek ítélték oda.

A rendezvényt – a hagyományokhoz híven – a Honvéd Együttes férfikarának fellépése zárta, a társulat Ady Endre, Kölcsey Ferenc költők és Erkel Ferenc zeneszerző alkotásaiból adott elő részleteket.

Az eseményt követő állófogadás kezdetén elmondott pohárköszöntőjében Takács Attila Géza vezérőrnagy megköszönte a társadalmi szervezeteknek a honvédelem ügyéért végzett áldozatkész munkájukat és gratulált az elismerésben részesülteknek. „Széchenyi István több mint másfél évszázaddal ezelőtt úgy fogalmazott, hogy egynek minden nehéz, de soknak semmi sem lehetetlen. Ennek a gondolatnak az az üzenete, hogy a céljainkat csak széleskörű társadalmi összefogással tudjuk elérni és ki kell tartanunk állhatatosan a céljaink mellett” – mutatott rá a Honvéd Vezérkar főnökének területvédelmi helyettese, aki hozzátette: Magyarországnak és benne a magyar katonának mindig túlerővel kellett helyt állniuk, kivívniuk az igazságukat és szabadságukat a történelem során.