A gloire része, előjogokkal, ötszáz lóval

Gazdag történelemre, hosszú időre és sok elődre tekint vissza a francia Köztársasági Gárda. Az egység kialakulásának több jelentősebb időpontja is van. 1802-ben jött létre a Párizsi Városi Gárda, amelyet 1848 júniusában alakítottak át Párizsi Köztársasági Gárdává, szervezetében egy lovas- és egy gyalogezreddel. 1880. július 14-én gárdajelvényt és harci zászlót kapott, rajta a jelmondat: Valeur et Discipline, azaz: érték és fegyelem. Az egység 1978-ban nyerte el mai elnevezését: Köztársasági Gárda.

A fő feladat azonban végig változatlan maradt: „a magas hatóságok (Service de Protection des Hautes Personalités, SPHP), az állam és Párizs védelme". Az 1979-ben kapott gárdajelvényéhez új jelmondatot is kapott a gárda, miszerint az a francia dicsőség (gloire) része, vagyis Franciaország és a francia hadsereg presztízsét (is) hivatott szolgálni.

Az alakulat szervezetileg a nemzeti csendőrséghez tartozik, de maga egy csendőr-magasabbegység, vagyis francia fogalom szerint katonaság. (Részt is vettek derekasan a két világháborúban s Párizs felszabadításában is.)

A gárdát két gyalogezred és egy lovasezred, továbbá négy zenei formáció alkotja.
A szolgálati szerepkör szokásos, de megoszlik. Az első gyalogosezred (48 nő, 906 férfi) a köztársasági elnökhöz kapcsolódó őrzési-védelmi feladatokat látja el (rezidencia, hivatal, látogatások). Ezen ezred díszeleg a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a szenátus és a képviselőház elnöke s a védelmi miniszter rendezvényein.
Ehhez az ezredhez tartozik a motorkerékpáros század (akik például a Tour de France-t is felvezetik) és a gyalogsági zenekar.

A második gyalogsági ezred elsősorban a legfontosabb középületeket – Palace Elysée (elnöki székhely), Hotel Matignon (miniszterelnöki lakhely), nemzetgyűlés, képviselőház, alkotmánybíróság, számvevőszék – őrzi-védi. Előjoguk az, hogy csak a gárda viselhet fegyvert a francia törvényhozás épületeiben. Az objektumvédelem mellett természetesen díszelegnek is, ha kell.

A köztársasági gárda harmadik alkotóeleme a lovasezred. Feladatköre hasonló a gyalogosokéhoz. Az ezer ember és ötszáz ló különlegessége, hogy lovas járőrszolgálata a fővárost övező Ile de France régióra is kiterjed.
A lovasok és a lovak három menetszázadba osztva szolgálnak. Az egységek a lovak színe szerint tagozódnak: az első századba a sárga, a másodikba a világos pej, a harmadikba a sötét pej színűek tartoznak. E két utóbbi típusú paripák a tulajdonképpeni díszelgők.
Vannak még szürke pacik is, ők szigorúan az üstdobokat viszik, a sárga lovakkal együtt pedig zenekari tennivalókat teljesítenek.

A lovasok jeles versenyek résztvevői; ünnepségeken (például a Bastille-napon) pedig specialitásokat mutatnak be: lancer caroussel, musical ride, Maison de Roi történelmi drill, tandem riders.

Bár kevés szó esik róla, a gárdához tartozik egy beavatkozószakasz is (peloton intervention), amely szükség esetén profi SWAT-team-ként lép akcióba. E csapathoz tartozik a háttértámogató szolgálat: fegyvermesterek, lószerszámosok, technikusok, szállásmesterek, egészségügyiek, valamint a lovassági zenekar.

A gárda egyedi feladataként tagjai diszkrét futárszolgálatot teljesítenek a donorátültetésre szánt szervek szállításában, évente körülbelül hatszáz alkalommal. 

A Köztársasági Gárda egyenruhája a gazdag, fordulatos francia történelemben gyökerezik. Az egyenruha-tervezés és -készítés a 19. század elején élte színpompás fénykorát Európa-szerte, s ekkor az állam szerepét, gazdagságát hangsúlyozta. A tömeghadsereg feltűnése s a költséghatékonyság okán azonban elindult az egyszerűsödés és egységesülés, amit épp Napóleon indított el, aki egyenruha-bizottságot is létrehozott 1811-ben.

A mai gárda öltözetének jellemzői: sötétkék, állógalléros, frakkszerű, piros béléses zubbonykabát oldalra gombolt szárnyakkal, jókora fehér kézelőkkel; fehér a nadrág, a kesztyű, a vállszíjas derékszíj. Aranyszínű a vállrojt s a váll-lap alatt átfűzött díszzsinórzat, vörös a dragonyossisakon díszelgő bokréta, míg a csizma fekete.
Fekete cipőben menetelnek a gyalogosok, s vörös a bokréta az ő szemernyős, henger alakú süvegükön is, melynek sötétszürke színe a zubbony színével harmonizál. Pantallójuk élénk kék, kesztyűjük fehér.
A gyalogosok szuronyos géppisztolyt szorítanak keresztbe mellkasukon, a lovasok díszkardja enyhén ívelt pengéjű.

(Folytatjuk!)