Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A gólyák helyett a járőrök jöttek meg Veszprémbe

Szöveg: Demeter Ferenc |  2009. március 25. 15:41

A tavasz biztos jele az, amikor az alakulatoknál megkezdődnek a sportversenyek, ahol kiválogatják azokat a katonákat, akik a felmenő rendszerű versenyeken képviselni fogják egységüket. A Magyar Honvédség 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred járőrbajnokságának résztvevőit még a téli Bakony fogadta hóval, fagyos széllel és rengeteg hóvirággal.

Az egység járőrversenyén tíz alegység csapata indult el. Egy csapatot öten alkottak, de a kiírás szerint ezen belül egy 35 év feletti férfi és egy női versenyzőnek is indulnia kellett. Az öltözetet és a járőröknél lévő szerelvényeket is a versenykiírás határozta meg, többek között még azt is, hogy a kulacsban víznek, vagy a hidegre való tekintettel más fagyálló folyadéknak kell lennie.

Az ezred 2009. évi versenyét a Veszprémhez közeli, természeti szépségéről híres Tekeres-völgyben rendezték meg. Ez a hely nagyon alkalmas az ilyen versenyek megtartására, egyetlen hiányossága, hogy üzemelő lőtér nincs a közelben, ezért a járőrverseny lövészeti részét itt nem lehetett megrendezni. Előnye viszont, hogy nagyon takarékosan lehet ide versenyt szervezni, mert közel van az alakulat laktanyájához. A rendezők kilenc ellenőrző pont érintését írták elő a 8-10 kilométeres távon a csapatoknak, de e távolság a versenyen akár meg is duplázódhatott a kerülések és az eltévedések miatt. A szintkülönbség ezen a részen nem haladta meg az ötszáz métert, amiért a bakonyi viszonylatban ez a pálya nem mondható különlegesnek.

 

A csapatoknak az ellenőrző pontokat kellett megtalálniuk, ahol különböző nehézségű feladatok vártak rájuk. Volt kézigránátdobás, szakadékon történő átkelés, szennyezett terepszakasz, valamint aknamező leküzdése, sziklamászás, sebesültmentés és azimut alapján történő tájékozódás. A sokrétű feladatok leküzdése nagy ügyességet igényelt a katonáktól, például nem volt olyan egyszerű dolog leereszkedni a sziklafalon annak a Békéscsabáról jött bakának, aki otthon ilyesmit szikla hiányában még soha nem csinált. A csapatok a célba érve sem pihenhettek meg, még be kellett mutatniuk azt, hogy mennyire ismerik a fegyverüket. Ezt egy gyors szétszedéssel és összerakással tehették meg, majd levezetés gyanánt egy elméleti tesztet is ki kellett tölteniük, és csak ezt követően állíthatták le a futó órát. A csapatok közül egy kivétellel mindenki szerencsésen megérkezett a célba, a medinai csapatot a szervezők valamikor az első ellenőrző pontnál látták utoljára és ez után a csapat eltévesztette a helyes irányt, de a laktanyai ebédre és az azt követő eredményhirdetésre már ők is sikeresen megérkeztek.

Végül a versenyen első helyezést ért el az Ezred törzs csapata, második lett a Légtérirányító Központ csapata, harmadik helyezést ért el a Támogató zászlóalj csapata.