„A haderők ütőképességének kulcsa az együttműködés”

Mi a jelenlegi látogatás elsődleges célja?

Magyar kollégám, Havril András tábornok úr belgiumi látogatására 2005-ben került sor, a vezérezredes úr akkor hívott meg Magyarországra. Kapcsolatunk tehát régóta tart, ráadásul többrétegű, hiszen a NATO és az Európai Unió keretei között egyaránt gyakran dolgozunk együtt. A látogatás fő célja a kétoldalú kapcsolatok bővítése, annak megvizsgálása, hogy milyen irányban mélyíthetnénk el még jobban Magyarország és Belgium nagy múltra visszatekintő katonai együttműködését. A delegációk ma reggel két előadást is meghallgattak, melyek ismét csak ráébresztettek, hogy mennyi hasonlóság is van a két ország hadereje között. Miniszter úrral elsősorban katonáink külföldi szerepvállalásáról beszélgettünk: a két fő hadszíntér, ahol magyar és belga katonák egyaránt jelentős létszámban vannak jelen, Afganisztán és a Balkán. Előbbi területen például a kabuli repülőtér ellenőrzését a belga kontingenstől veszi majd át az önök hadserege. E területeken egyaránt nagyon szívesen állunk Magyarország rendelkezésére, hogy megkönnyítsük a feladatok elvégzését, és természetesen a magyar haderő is ott segít nekünk, ahol csak tud. Jelenleg körülbelül ezer magyar katona szolgál külföldi missziókban, ami igen jelentős létszám, és igen dicséretes: a missziókban lévő belga katonák száma valamivel magasabb, 1200 fő körül mozog, de hát a mi hadseregünk eleve nagyobb.

Közös pont a haderőreform kérdése is.

Hogyan jellemezné a jelenleg is zajló belga haderőreformot?

A reform célja egy kisebb létszámú, de jobban felszerelt, ütőképesebb haderő létrehozása. Ennek érdekében különféle beszerzési programokat indítottunk, elkezdtük lecserélni a járműparkot, hogy mobilisabb, flexibilisebb legyen a haderő például a légiszállítások területén. Akárcsak önök, a sok különálló fegyvernemi parancsnokság helyett létrehoztunk egy összhaderőnemi parancsnokságot: a beszerzésektől a humánerőforrás-gazdálkodásig minden ide tartozik. Ezzel rengeteg pénzt spórolunk meg, ami így befektetésre, új eszközök vásárlására fordítható.

Esetleg a közös uniós haderő erősítése is szempont a struktúraváltás során?

A hadrenddel kapcsolatos együttműködést igyekeztünk bekalkulálni a változtatásokba, ugyanakkor azt azért fontos kiemelni, hogy a reformnak jelenleg még csak a közepén járunk, 2015-re fejezzük be a tervek szerint az átalakítást, amikor is valamivel 37 ezer fő fölött lesz majd a kisebb, de hatékonyabb belga hadsereg létszáma. Ami az együttműködéseket illeti, igyekszünk minél inkább megkönnyíteni egymás dolgát a szövetségesekkel: így például a haditengerészeti műveleteknél és az aknakeresésnél a hollandokkal, a pilótaképzés területén pedig a franciákkal. Az AlphaJet pilótákat Franciaországban képzik, az F-16-os pilótákat pedig Belgiumban, ami mindkét félnek előnyös: itt nincs pénzkérdés a képben, kölcsönösen segítjük egymást. A haderők erősödése és ütőképessé tétele az együttműködésen múlik, ez pedig fokozottan igaz Európára.