A hazáért – címeres mez után egyenruhában

Mint azt Bodó Szabolcs alezredes hangsúlyozta, annak érdekében, hogy a huszonöt napos alapkiképzés teljes mértékben illeszkedni tudjon a tartalékos katonák polgári életviteléhez, teljesítése három különféle módon lehetséges. A rugalmassággal járó előny visszaköszönt a két labdarúgó történetéből is, hiszen míg Rajczi Péter összevont formában teljesítette az alakiképzését, Keller József kétnapos hétvégi modulok által sajátította el a szükséges katonai ismereteket. Az említett két formán kívül lehetőség nyílik a szerződéses katonák számára havonta induló alapkiképzésekhez is csatlakozni.

„Elég nagy motivációm volt, hogy belépjek tartalékosként, hiszen az apai nagyapám által családi kötődésem is van, de vadászom is, tehát a fegyverforgatás sem áll messze tőlem, és az aktív labdarúgás után egy olyan kihívást kerestem, amivel példát is tudok mutatni és a kellő izgalmat is megadja. Így jutottam el a Magyar Honvédséghez. Vonzott az, hogy a honvédség megújul szervezetileg és technikai eszközökben is, ami látszott a kitelepüléseiken” – fogalmazott Rajczi Péter, hozzátéve: annyira elragadta az alapkiképzés izgalma, hogy az azt követő opcionális, lövész alapozó képzést is tervezi teljesíteni.

„Ez egy olyan lehetőség, amely megteremti a különböző jogviszonyok közötti átjárhatóság feltételeit, így Rajczi Péter ennek végrehajtása után bármikor dönthet úgy, hogy szerződéses jogviszonyban folytatja szolgálatát a honvédségben” – tette hozzá Bodó Szabolcs alezredes.

„Én a munkám miatt választottam a modulos rendszert, a tartalékos szolgálat éppen ezért rugalmas. Igazából a fiamnak akartam megmutatni, hogy mi az a honvédség, a bajtársiasság, az együttérzés, az egymásért való felelősségvállalás, így vele együtt léptem a tartalékosok közé, ketten végeztük el az alapkiképzést” – emelte ki az adásban Keller József, a Ferencváros egykori kiváló hátvédje. Abban mindketten egyetértettek, hogy a nemzeti mez viselésének dicsősége igaz az egyenruhára is.

Bár a – többek között – műszaki és vegyivédelmi ismereteket, harcászatot és azon belül lövészetet magába foglaló alapkiképzés a fokozatosság elvére épül, tehát a könnyebb elemektől haladnak a nehezebb elemek elsajátításáig, a huszonöt nap sikeres teljesítése kihívások elé állít mindenkit. „Sportolóként szerintem könnyebben vesszük a kiképzés akadályait és nehézségeit, hiszen jobb a stressz- és a monotóniatűrésünk” – fogalmazott Rajczi Péter, a magyar bajnokság és az Újpest egykori gólkirálya.

Bodó Szabolcs alezredes érdekes adatot osztott meg ennek kapcsán, miszerint a monotonitást jobban tűrő nők a kampány elindulása óta a szép számmal jelentkezők 15 százalékát teszik ki, amely nagyjából összhangban áll a hölgyek szerződéses állományban lévő 20 százalékos arányával.

„Természetesen kell hozzá kitartás, mint bármihez. Aki egy kicsit keresi a helyét az életben, és jelen pillanatban nem tudja, hogy mihez kezdjen, annak a honvédséghez való csatlakozást mindenképp ajánlom, hisz olyan ismereteket tud elsajátítani, amelyet később a civil életben ugyanúgy tud hasznosítani, és egy olyan környezetbe, társaságba kerül, ahol örök barátságok szövődnek. Izgalmat és kihívást jelent, miközben a hazánkért is teszünk, ami rendkívül fontos” – emelte ki Keller József.

De mit is jelent ez a kötelezettségvállalás a gyakorlatban?

„A hétköznapokban a tartalékosok élik a normál polgári életüket, tehát iskolába járnak, dolgoznak, és amikor a honvédségnek szüksége van a szolgálatukra, akkor előre egyeztetve velük behívják őket szolgálatteljesítésre” – fogalmazott Bodó Szabolcs alezredes, hozzátéve, hogy ez éveként minimum hét, de általában tizenöt napot jelent. Az adás végén Bodó alezredes is megosztotta a már majdnem három évtizeddel ezelőtti csatlakozásának hajtóerejét: a közösséghez való tartozást. Ahogy azt Rajczi Péter tartalékos honvéd és Keller József tartalékos zászlós is hangsúlyozza, a labdarúgás éppen azért áll közel a honvédséghez, mert egy csapatsport.