Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A Honvéd Férfikar a Művészetek Palotájában

Szöveg: Zilahy Tamás |  2011. szeptember 1. 11:07

Carl Orff Carmina Burana című kórus- és zenekari művét adja elő Miklósa Erika, Gulyás Dénes és Massányi Viktor közreműködésével a Honvéd Férfikar, a Budapesti Stúdió énekkara, a Magyar Rádió Gyermekkórusa valamint az Óbudai Danubia Zenekar, a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében szeptember 2-án, pénteken, este fél nyolcas kezdettel. Erről, valamint a férfikar sikeres weimari fellépéséről Bodó Leventével, a társulat menedzserével beszélgettünk.

1595923837
A Carmina Burana lesz a Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál gálakoncertje egyik eseménye. A mintegy egyórás előadást Cakó Ferenc homokanimációja színesíti. Az animációt erre az alkalomra és műre dolgozta ki filmrendező, grafikus, most láthatja először a közönség – mondta Bodó Levente (képünkön), akitől megtudtuk azt is, hogy a Kollár Imre vezényelte Honvéd Férfikar mind a negyvenegy tagja ott lesz pénteken este a Müpában.

Mint elhangzott, ezen a fesztiválon – bár az idei már a jubileumi huszadik lesz – eddig még nem lépett fel a Honvéd Férfikar, mint ahogy ebben a szereposztásban sem adták még elő Orff legismertebb és legkedveltebb művét.

A szervezők választása sem véletlenül esett erre a zeneműre. A Carmina Buranát 1937-es bemutatása óta a bor és a szerelem himnuszaként ismerik a világon. Az egyedülálló és meghatározhatatlan stílusú alkotás szerzője előtérbe helyezi a ritmust, egyszerű akkordokat használ, monoton ismételgetésekkel, szép és egyszerű melódiákkal. Kevesen tudják: az elhangzó középkori eredetű tréfás, időnként pajzán diákdalok szövegére az 1900-as évek elején bukkantak rá egy németországi kolostorban.

Bodó Leventétől megtudtuk azt is, hogy a Honvéd Férfikar hatalmas sikerrel mutatkozott be a napokban, az idei Weimari Művészeti Fesztiválon. A Nemzeti Filharmonikusokkal – Kocsis Zoltán vezényletével – augusztus utolsó vasárnapján adták elő Berlioz Faust elkárhozása című szimfonikus művét. A Weimarhalleban mintegy 700 fős közönség tízperces álló vastapssal köszönte meg az előadásukat, ami nem kis szó a zenei életéről híres türingiai városban.

Fotó: A szerző felvétele és archív