A közel-keleti nukleáris arzenálok titka

Izrael atomprogramja mindig is a nemzetközi politika szürke zónájába tartozott: bár sosem ismerte el atomfegyverei létezését, de nem is tagadta azt – fogalmazott a honvedelem.hu-nak Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a legutóbbi adatok szerint 100-200 atomeszköze van az országnak. Mindez azt a képzetet teremti meg a térségben, hogy ha Izraelnek lehet atomfegyvere, akkor miért ne lehetne a szomszéd államoknak is, elsősorban Egyiptomnak és Szíriának. Ahhoz azonban, hogy valamely állam atomfegyvert állítson elő, technológia és pénz kell – fűzte hozzá a szakértő.

Egyiptom ugyan belekezdett saját programjába, ám semeddig sem jutott el benne, Szíria atomprogramjának központját pedig a közelmúltban lebombázta Izrael – hangsúlyozta Nógrádi György. Ezt a hadműveletet egyébként Szíria és Izrael egyaránt tagadta. Előbbi azt hangsúlyozta, hogy csupán egy raktárat ért támadás, utóbbi állam vezetői viszont azt közölték, hogy nem is hallottak még erről a térségről. A jelek viszont arra mutattak: Izrael nem engedte meg, hogy Szíria előrébb jusson saját atomprogramjában.

Az arab világ konzervatív vezetői mindezek ellenére egyetértenek abban, hogy Izrael történelme során soha nem élt vissza azzal, hogy van atomfegyvere, egyetlen háborúban sem akarta azokat bevetni – mutatott rá Nógrádi György. Az is igaz, hogy amikor 1973-ban Izrael veszélyben érezte létét, felmerült, hogy bevetik ezeket, az elképzelés azonban csak ötlet szinten maradt, hiszen az ország meg tudta változtatni a hadműveletek kimenetelét. Egyiptom azért állt le saját programjával, mert sem a technológia, sem pedig a szükséges pénz nem állt rendelkezésére, Izrael ellenben egyetlen nemzetközi atomszerződést nem írt alá.

Az ország viszont rendelkezik az úgynevezett hadászati triásszal. Nógrádi György hangsúlyozta: Izraelnek vannak olyan szárazföldi indítású rakétái, melyeket fel lehet szerelni atomtöltetekkel. A légierő F15-ös repülőgépei atomvető képességgel rendelkeznek. A haditengerészet dízelüzemű tengeralattjárói szintén alkalmasak atomtöltet célba juttatására. Ezeket a tengeralattjárókat Izrael részben Németországtól kapta, részben pedig maga vásárolta – fogalmazott a szakértő.

Látótávolban az iráni atomfegyver

Irán úgy érezte, hogy részben Izrael, részben más államok ellen atomprogramra van szüksége – mondta Nógrádi György. A két ország minden egyes tárgyaláson bejelenti, hogy atomprogramjaik békés célokat szolgálnak – hangsúlyozta a szakértő, aki hozzáfűzte: békés célú atomprogram nem létezik. Irán ráadásul rendkívül ügyesen elhúzza a tárgyalásokat, ami nem véletlen, hiszen a perzsa diplomácia 2500 évre nyúlik vissza. Az iráni vezetésnek az a célja, hogy egytől tíz évig elhúzza az egyeztetéseket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, azaz kész helyzet elé állítsa a világot.

Nyugati hírszerzési adatok szerint Teheránnak még egy-két évre van szüksége ahhoz, hogy saját atomfegyverrel rendelkezzen.

Irán néhány nappal ezelőtt kilőtte saját interkoninentális ballisztikus rakétájával második műholdját is. Az első mesterséges égitestjüket még az oroszok juttatták a világűrbe Bajkonurból – mondta Nógrádi György. Az iráni atomprogram jelenleg még csak két lépcsős inerkoninentális ballisztikus rakétával rendelkezik. Az általuk kilőtt műhold nagyon kis súlyú volt. Mindez azt jelzi, hogy jelenleg még nem áll az ország rendelkezésére olyan rakéta, mellyel atomtöltetet lehetne célba juttatni.

Halott tudósok

Münchenben a nemrégiben lezárult biztonságpolitikai fórumon az Egyesült Államok új reálpolitikát hirdetett meg. Nógrádi György hangsúlyozta: a tervek szerint Barack Obama elnök Teheránba utazik, hogy tárgyaljon az iráni vezetéssel. Ez láthatóan felborzolta az izraeli kedélyeket, hiszen ez már része az új amerikai közép-ázsiai és közel-keleti politikának. Ráadásul Hillary Clinton külügyminiszter nem a megszokott bemutatkozó utat választotta, hanem távol-keleti körútra indult. Az is bonyolítja a térségbeli szituációt, hogy Iránban választások lesznek. Az amerikai adminisztrációnak emiatt el kell majd döntenie, hogy kiegyezik-e a perzsa állammal.

Ha így dönt, akkor az teljesen új helyzetet teremt a térségben – magyarázta Nógrádi György.

Iránra egyébként Izrael csak komoly amerikai támogatás mellett mérhetne csapást. Ez volt a véleménye a Bush-adminsztrációnak is, azzal kiegészítve, hogy egy iráni csapás esetleges amerikai közreműködéssel valósulhatna meg. Az utóbbi időben számos iráni atomtudós halt meg. Csupán érdekességként jegyezte meg a szakértő, hogy a francia szakemberek is így jártak, amikor Franciaország elkészítette saját atombombáját.