A Magyar Honvédség a társadalom része

A helyőrségi klubban tartott tájékoztatón a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eddig elért sikereiről, a változó biztonsági helyzet okozta kihívásokról, hazánk katonai szövetségben betöltött szerepéről, valamint az orosz-ukrán háborúról is szó esett.

„Megvédjük szeretteinket, értékeinket, hazánkat: erről szól a honvédelem ügyének kérdése, erről szól a hazafias honvédelmi nevelés” – mondta a nyugállományú katonák és a honvédelem ügye iránt érdeklődők számára tartott előadáson a honvédelmi tárca vezetője, majd szólt az Európát és hazánkat egyaránt érintő fenyegetettségekről, biztonsági kockázatokról. „Mindezek meghatározzák, hogyan kell gondolkodnunk a jövőt illetően” – hívta fel a figyelmet Benkő Tibor.

A miniszter kiemelte: világszerte – főleg Észak-Afrikában, valamint a Közel-Keleten – egyre több instabil állam létezik, de Koszovóban és a Nyugat-Balkánon sincs béke. Ezeket a kihívásokat pedig kezelni kell. Az illegális migrációval és az ezzel összefüggő terrorizmussal kapcsolatban Benkő Tibor elmondta: az instabil államokból Európába érkezők teljesen más kultúrával és ideológiával rendelkeznek, így integrációjuk kétséges.

A tárcavezető figyelmeztetett: a 2014-ben kezdődött orosz-ukrán konfliktus során új kihívásként láthattuk megvalósulni a hibrid hadviselési formát, amelynek segítségével, nagyobb katonai erők bevetése nélkül is birtokba lehet venni országrészeket, megbénítani azok gazdasági, pénzügyi vagy egészségügyi infrastruktúráját. Kiemelte azt is, hogy az egészségügyi szakemberek szerint a következő évtizedekben a járványok kora jöhet, amelyekre szintén fel kell készülni.

A honvédelmi miniszter ismertette, hogy a NATO által közel egy évtizede megjelölt két fenyegetettségi irány – keleti és déli – metszéspontja a Kárpát-medencében, éppen Magyarországon helyezkedik el. „Ezért rendkívül fontos, hogy Magyarországnak olyan stabilitást biztosítsunk, amely lehetővé teszi, hogy a térség meghatározó szereplői legyünk” – szögezte le a honvédelmi miniszter.

Az orosz-ukrán háború kapcsán a tárcavezető szerint a kettős megközelítés – az elrettentés és a párbeszéd – jelenthet csak megoldást. „A békét nem fegyverekkel kell kiharcolni, hanem diplomáciai úton, egyeztetésekkel, ugyanakkor a NATO-tagállamoknak olyan erőt kell demonstrálniuk, hogy Oroszországnak ne legyen bátorsága velük szemben bármiféle agressziót indítani” – jelentette ki Benkő Tibor.

A miniszter úgy fogalmazott: hazánk a NATO elismert tagjaként olyan képességet épít, ami a szövetségben hiányképességként jelentkezik. Ennek egyik bizonyítéka a 2018-ban, Székesfehérváron létrehozott Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság (HQ MND-C), ami garantálja a térség biztonságát. „Mi ennek is aktív résztvevői vagyunk” – tette hozzá.

Benkő Tibor emlékeztetett: Magyarország a NATO keleti tagországai közül egyetlenként mondta a jelen helyzetben, hogy saját erejével védi meg területét, de ez nem azt jelenti, hogy adott esetben nem NATO-kötelékben kell megvédenünk az országot.

Benkő Tibor véleménye szerint hibás döntés, hogy egyes nyugati államok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, hiszen ezzel egyik hadviselő felet sem kényszerítik tárgyalóasztalhoz. Hozzátette: a magyar kormány pontosan ezért nem engedi halálos fegyverek áthaladását a magyar-ukrán határon, hazánk csak egészségügyi és humanitárius szállítmányok útját teszi lehetővé. „Nem akarjuk, hogy Kárpátalja hadszíntérré váljon, az a célunk, hogy minél távolabb tartsuk a háborút országunk határaitól” – hangsúlyozta, majd utalt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azon kijelentésére, miszerint NATO-csapatok nem lépnek Ukrajna területére.

A honvédelmi miniszter ezt követően emlékeztetett arra, hogy 1989 óta milyen változásokon ment keresztül a magyar haderő. Kitért azokra a stratégiai és védelmi felülvizsgálatokra, haderőreformokra és szervezeti átalakításokra, amelyek nemcsak a honvédség létszámának drasztikus csökkenését – az 1989-ben még 155 ezer fős haderő 2007-re éppen csak elérte a 23 950 ezret –, hanem laktanyák bezárását, katonai szervezetek és fegyvernemi képességek számának minimalizálását eredményezték. „Sokkal nagyobb baj, hogy a hadkötelezettséggel együtt megszűnt a hazai hadkiegészítés rendszere is, és ezzel teljesen rossz irányba ment a honvédelem ügye” – tette hozzá.

Benkő Tibor figyelmeztetett arra a hibás gondolatra is, ami Magyarország 1999-es NATO-csatlakozása kapcsán terjedt el, miszerint a washingtoni szerződés 5. cikkelye kimondja, hogy a tagországok kollektív erővel védik meg hazánkat. „Azt nem hangoztatta senki, hogy ennek a szerződésnek van egy 3. cikkelye is, amelyet szintén be kellene tartani. Ez pedig arról szól, hogy minden nemzet köteles olyan védelmi képességet építeni és fenntartani, amellyel garantálni tudja saját országa, nemzete biztonságát. És ezt a képességet kell felajánlani a NATO-nak” – hangsúlyozta Benkő Tibor.

Beszélt arról is, hogy a Magyar Honvédség 2010-re szinte a megszűnés szélére került, 2015-ig pedig még azért kellett küzdeni, hogy a haderőfejlesztés során legyen mire építkezni. Ennek köszönhetően 2016-ban indult meg az az átfogó Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, amely az embert, a katonát helyezi a középpontba. A Magyar Honvédségnek széleskörűen kell gondoskodnia katonáiról, legyen szó akár felszerelésükről, akár élet- és munkakörülményeikről. Ebbe beletartozik az illetményfejlesztés, a lakhatási támogatás – amit kiterjesztettek a legénységi állományra is –, az egészségkárosodási ellátási rendszer, valamint az előmeneteli rendszer biztosítása is. „Minden szakmát, minden hivatást tisztelni és becsülni kell, de aki életét is képes lenne feláldozni, az valamivel többet tesz az országért. Pontosan ezért kell megteremteni a katonák anyagi és erkölcsi megbecsülését” – mutatott rá.

A honvédelmi miniszter felvázolta az életpályamodell három szakaszát: az első rész a katonai pályára irányításról szól, amely a hazafias honvédelmi nevelésen és az önkéntes tartalékos katonai szolgálati lehetőségeken keresztül valósul meg; a második szakasz maga az aktív katonai szolgálat ideje, amelynek része a senior katonai szolgálati elem is. Az életpályamodell harmadik szakasza pedig az aktív katonai szolgálaton túli időszakra koncentrál azzal a céllal, hogy a nyugállományúak érezzék és tudják: a Magyar Honvédség továbbra is törődik velük. „Aki egyszer ezt a hivatást választotta, aki ezen az úton szolgált, megérdemli, hogy nyugállományú katonaként is megbecsült tagja legyen a társadalomnak” – tette hozzá.

Benkő Tibor felidézte: a sorkatonai szolgálat 2004-es eltörlésével a tartalékosok képzésének lehetősége is megszűnt, így jutottunk el odáig, hogy 2010-ben összesen tizenhét főt sikerült a haza szolgálatába állítani ebben a formában. A rendszer újraépítése óta mára már több mint 11 ezer a tartalékosok száma.

Szólt a Honvéd Kadét Program rendszeréről, annak különböző szintjeiről és az általános honvédelmi nevelésről is. A programhoz már 100 iskola csatlakozott, és további 19 egyetemmel ápol kapcsolatokat a tárca és a haderő. Jelenleg egy katonai középiskola és kollégium, illetve egy katonai kollégium működik az országban, de 2030-ig nyolc-tíz honvéd középiskola és kollégium létrehozása a cél. A kadétok számát is szeretnék 2026-ra 8-10 ezerre növelni.

A hazafias honvédelmi nevelés kapcsán Benkő Tibor beszélt azokról a kezdeményezésekről is, amelyeken keresztül felhívják a fiatalok figyelmét a haza szolgálatának jelentőségére. Ilyenek például a Honvédelmi Minisztérium Béri Balogh Ádám középiskolai ösztöndíja, valamint a Lippai Balázs Esélyegyenlőségi Ösztöndíj, amikkel a honvédség iránt érdeklődőket támogatják.

A honvédelmi miniszter bemutatta a jelenleg folyamatban lévő haditechnikai beszerzéseket is. Beszámolt a H145M típusú, többcélú könnyű helikopterek, illetve az immár magyar személyzettel működő Leopard2A4 harckocsik beszerzéséről, a Gidrán páncélozott moduláris járművek megjelenéséről, de kitért a katonák egyéni fegyverzetének, felszerelésének korszerűsítésére is. Mérföldkőnek nevezte a két darab brazil gyártmányú KC-390-es közepes rámpás repülőgép, illetve a Lynx gyalogsági harcjárművek megrendelését: utóbbiakat a későbbiekben Zalaegerszegen gyártják majd. Benkő Tibor a hazai hadiipar megteremtése kapcsán kifejtette: enélkül nem lehet ütőképes haderőt építeni, és a gazdaságélénkítő hatásokra emlékeztetve rámutatott: „Minden fejlesztés a magyar gazdasági érdekeket szolgálja, a hadiiparnak a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a fejlődés húzóágazatának kell lennie.”

Tájékoztatójának zárásaként a honvédelmi miniszter kijelentette: 2016 óta folyamatosan emelkedik a Magyar Honvédségre fordítható költségvetési keret, és a magyar kormány eddig minden évben nagyobb összeget biztosított a honvédelmi költségvetésre, mint amennyire előzetesen ígéretet tett. Idén 1 003 milliárd, 2024-ben pedig 1 460 milliárd forint lesz a honvédelem teljes költségvetése, ami eléri a NATO-kötelezettségként vállalt 2 százalékos GDP-arányt.