A magyar katonaorvosokat az egész világon ismerik és elismerik
Szöveg: Páhy Anna | Fotó: Szilágyi Dénes |  2021. december 3. 8:171950 nyarán, a koreai háború kitörése után magyar orvosok – a szakma szinte minden területéről – utaztak a hadszíntérre, hogy munkájukkal segítsék a fegyveres harcok észak-koreai sebesültjeinek gyógyítását. Több mint kétszáz magyar orvos, nővér és egészségügyi munkatárs vett részt a távol-keleti misszióban 1957-ig.
„A magyar egészségügyi csoport elment, de munkájának eredménye örökké itt marad a koreai és a magyar nép közötti nemzetközi barátság jegyében!” – olvasható Csoma Mózes történész, Korea-kutató, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában frissen megjelent könyvének egyik oldalán. A Pro Militum Artibus sorozatban megjelent kötet bemutatójának a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) adott otthont november 29-én, hétfőn.
A fentebb idézett szöveg egy 1957-ben emelt emlékoszlopon még ma is látható az Észak-Hvanghe tartomány jelenleg is működő - egykor Rákosi Mátyás Kórház névre hallgató - Népi Kórházának kertjében. A szerző Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Koreai Köztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A „Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea – Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten 1950–1957” című kötetében arra vállalkozott, hogy az elérhető források alapján rekonstruálja a magyar orvoscsoportok koreai tevékenységét a jelzett időszakban.
„A kötet hadtörténeti, katonaiorvoslás-történeti és diplomáciatörténeti szempontból is hiánypótló mű, amely egyrészt tudományos igénnyel megírt munka, másrészt rendkívül izgalmas, letehetetlen olvasmány, tele Rejtő Jenői-i fordulatokkal” – jellemezte a könyvet bevezetőjében P. Szabó Sándor, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kína-tanulmányok Tanszékének tanszékvezetője.
„A Koreai-félsziget mindig is nagyhatalmak ütközőzónája volt Kína és Japán között” – hangsúlyozta a szerző, aki Magyarország szöuli nagykövetségéről online jelentkezett. Csoma Mózes ismertette a Koreai-félsziget történelmét és a magyar-koreai kapcsolatok legfontosabb mérföldköveit a 19. századtól napjainkig.
Tudománytörténeti kuriózumnak nevezte a könyvet a Pro Militum Artibus sorozat szerkesztője, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán működő Katonai Műszaki Doktori Iskola vezetője. Padányi József vezérőrnagy rámutatott: minden missziónak van szakmai és emberi hozadéka. Az orvos kollégák szakmai tapasztalatai, valamint az emberi kapcsolatokban kialakuló erős kötelékek, az „együtt szolgáltunk” más közegben nem megtapasztalható, nem értelmezhető érzése.
„A könyv a magyar katonaorvoslás tűpontos dokumentációja, igazi gyöngyszem” - méltatta a kötetet a könyv szakmai lektora, dr. Svéd László nyugállományú orvos altábornagy, a Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatának egykori főnöke. Kiemelte: a magyar katonaorvosokat az egész világon ismerik és elismerik. A könyv szereplőit, azaz a missziót teljesítő orvosok egy részét személyes is ismerte, de csak a könyvből tudta meg, hogy szolgáltak a koreai háborúban.
Galéria
Amikor a kiképzett katona értékké vált
2021. november 23. 7:18