A mentés és a segély a legfontosabb
Szöveg: Szűcs László | 2010. január 14. 10:59Bár már napok teltek el a Haitit gyakorlatilag romba döntő földrengés óta, a világ még nem ocsúdott fel a döbbenetből. Az áldozatok számát egyelőre még megbecsülni sem lehet, akár százezer halottja is lehet a természeti katasztrófának. Tálas Péter szerint most a mentés a legfontosabb, majd az, hogy minél több segély jusson el a Karib-tengeri szigetre.
A Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés rázta meg kedden délután – magyar idő szerint este 11 órakor – Haitit, az amerikai földrész legszegényebb országát. A szakemberek szerint több mint kétszáz éve nem volt ilyen nagy erejű földrengés a karibi térségben, és 2000 óta sehol az amerikai földrészen.
Az első hírek arról szóltak, hogy a természeti katasztrófa – amelynek epicentruma a közel tízmillió lakosú szigetországban, a fővárostól , Port-au-Princetől, mindössze 16 kilométerre nyugatra, és alig 10 kilométeres mélységben volt – 3,3 millió embert érintett közvetlenül.
Az áldozatok számáráról, még két nappal a katasztrófa után is csak találgatások vannak, egyes hírforrások több tízezer halottról beszélnek, míg Haiti miniszterelnöke, Jean-Max Bellerive a CNN-nek nyilatkozva már százezrekben valószínűsítette a halottak számát. Egy haiti szenátor szerint pedig akár félmillióan is életüket veszthették a sok helyen apokaliptikusnak aposztrofált természeti katasztrófában.
Annak ellenére, hogy a hatalmas erejű földrengés már közel két napja pusztított a szigeten, a világ még mindig nem ocsúdott fel a döbbenetből, s még csak nagyon kevés mentőcsapat érkezett a térségbe. Barack Obama elnök azonnal az Amerikai Egyesült Államok segítségét ígérte, s más országok – például Kína, Dél-Korea, Izrael és Oroszország – is jelezték: mentőcsapatokat, segélyszállítmányokat indítanak útba. A Magyar Református Szeretetszolgálat orvosokat és mentőkutyákat küldött volna a bajbajutottak segítségére, ám a magyar mentőcsoport nem tudott elindulni Budapestről, mert az amerikai hatóságok lezárták a légi közlekedést az USA és Haiti között.
Biztonságpolitikai szempontból nem jelent kockázatot a Haiti földrengés – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére dr. Tálas Péter. A ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója hozzátette: bár úgy tűnik, hogy a természeti katasztrófa következtében az állam összeomlott, ez most mégsem kulcskérdés, hiszen Haiti – annak ellenére, hogy ez nagyon cinikusan hangzik – eddig is a gyakorlatilag működésképtelen államok közé tartozott.
– A működésképtelen államok kapcsán a leggyakrabban Jement szoktuk említeni, de Haitit még az ázsiai állam is megelőzi – mondta a biztonságpolitikai szakértő, hangsúlyozva: katasztrófavédelmi szempontból természetesen nagyon fontos mindaz, ami a szigetországban történt. Emellett az is nyilvánvaló, hogy az ENSZ-nek és a különféle nemzetközi segélyszervezeteknek a lehető legtöbb mentőcsapatot és segélyszállítmányt kell Haitire küldeniük.
Tálas Péter hangsúlyozta: a nemzetközi közösségnek Haitire eddig is nagyon oda kellett figyelnie, e természeti katasztrófa után pedig még jobban kell ellenőriznie az újjáépítést és a segélyek elosztását.
A biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint sajnálatos, hogy a nagy erejű földrengésben az ENSZ békefenntartó missziójának több katonája is életét vesztette. Sajnos minden missziónak megvan a rizikója, és ezt a katonák is nagyon jól tudják.
