A tervasztaltól a harcmezőig

Dr. Kovács Vilmos ezredesnek, a HM HIM parancsnokának köszöntője után Benkő vezérezredes nyitotta meg a tárlatot. „Nagyon jó érzéssel szólhatok erről a kiállításról, amely másfél évtized után az első fegyverkiállítás az intézményben.
Jó érzéssel szólhatok azért is, mert magyar fegyverekről, magyar konstruktőrökről, mérnökökről, katonákról és nem utolsósorban magyar üzemekről, gyárakról beszélhetek. Láthatnak majd egyedi készítésű, míves magyar fegyvereket és olyan sorozatgyártású eszközöket is, amelyeket ma is használnak műveleti területen a magyar katonák. Az a tudás, az az alkotókészség, azok a képességek, amelyekkel ezeket létrehozták, megvan a mai magyar szakemberekben. Mi, katonák jól tudjuk, mit jelentenek ezek, s ezért is szeretnénk, ha a magyar hadiipar ismét felszálló ágba jutna, s ismét világszínvonalú fegyverek kerülnének ki a magyar üzemekből" – mondta a vezérezredes, aki példákkal támasztotta alá, hogy korunkban – megfelelő anyagi eszközök híján – hosszú évekbe telik az a fejlesztés, ami évtizedekkel ezelőtt csupán pár hónapot vett igénybe. Végezetül köszönetet mondott a szervezőknek, tervezőknek, támogatóknak, mindazoknak, akik segítették a kiállítás létrehozását, és reményét fejezte ki, hogy az nemcsak egy évig lesz megtekinthető.

Mint a megnyitó után Soós Péter századostól, a kiállítás rendezőjétől a honvedelem.hu megtudta: A tervasztaltól a harcmezőig – a magyar kézifegyverek 100 éve című tárlat apropóját az adta, hogy 100 éve, 1911 szeptemberében jegyezték be a szabadalmát annak a pisztolynak, amely a Magyar Királyi Honvédség első, teljes egészében magyar tervezésű és gyártású fegyvere lett.

A tárlat másik aktualitása, hogy pontosan húsz évvel ezelőtt, 1991 novemberében rendszeresítették a Magyar Honvédségben a Gepárd M1 típusú mesterlövészpuskát.

Az elmúlt 100 esztendőben a honi fegyveripar rengeteg újszerű konstrukcióval gyarapodott számos zseniális újítója jóvoltából, akik szellemi kapacitásukat és alkotói tehetségüket sikeresen állították a hon- és rendvédelem szolgálatába. A
konstruktőrök életútját követve a kiállítótermekben a látogatók találkozhatnak Frommer-pisztolyokkal, Gebauer-féle motorhajtású géppuskával, Király-géppisztolyokkal, Vécsey-kézigránáttal, Kucher-géppisztollyal és a méltán híres
Gepárd fegyvercsaláddal. A legnagyobb nevek mellett a kiállítás nem
feledkezik el azokról a sokszor névtelen mérnökökről, technikusokról sem,
akik a hazai fegyvergyárakban vagy a Haditechnikai Intézetben próbálták
gyakorlatban kivitelezni a tervezők ötleteit.

Látható itt – többek között – az az 1846-os Iparmű-kiállításon díjat nyert magyar csappantyús pisztolypár, amely az első nyitás volt a világpiac felé a Kirner-család jóvoltából. Vitrinben sorakoznak az 1870-es évekbeli Werndl-féle puskák, amelyek az első sorozatgyártású magyar katonai fegyverek voltak, de megtekinthetők a Fegyver- és Gépgyárban, valamint az egykori legendás Danuviában készült különböző hazai fegyverek is. Itt vannak a Gepárd deszant-romboló vagy mesterlövészpuskák, s megtalálható a tárlókban a magyar nagyipari fegyvergyártás utolsó termékei közül például a P9RK öntöltő pisztoly vagy a 9 milliméteres KGP-9 géppisztoly is.

Több kisfilm mellett rengeteg – a nagyközönség számára eddig ismeretlen – fénykép és rajz, illetve a fegyverek működését bemutató eszköz, tabló színesíti a tárlatot. A kiállítás – mint elhangzott – nem a teljesség igényével készült, elsősorban a Hadtörténeti Múzeumban és a Haditechnikai Intézetben az utóbbi években végzett kutatói és állagvédelmi munka eredményeit hivatott bemutatni.