Afgán lázadókkal tárgyalt az ENSZ a békéről

Hamid Karzai afgán elnökkel már hétfőn ismertették elképzeléseiket, a nyugati diplomaták közül pedig elsőként az ENSZ új, március 13-án hivatalba lépett képviselőjével, Staffan de Misturával tárgyaltak.

A hivatala által kiadott közlemény szerint Mistura meghallgatta a csoport képviselőit, és kifejtette, hogy “kabuli látogatásuk és az afgán hatóságokkal folyó tárgyalásaik ismét rámutattak a párbeszéd fontosságára az ország stabilitásának megteremtésében". Az ENSZ-diplomata szóvivője nem volt hajlandó részleteket közölni a megbeszélésről, amelyet egy kabuli szállodában tartottak.

A Hezb-i-Iszlámi elsősorban Afganisztán keleti és északkeleti részén, míg a tálibok a hagyományos fellegváruknak számító dél-afganisztáni Kanadahár és Hilmend tartományokban erősek. Hekmatjar fegyveresei a központi kormány erői és a külföldi csapatok ellen harcolnak, a tálib mozgalommal pedig ellentmondásos a viszonyuk. Egyes tartományokban egymás ellen fordultak, másokban viszont szövetségesként küzdenek.

A Karzai elé terjesztett béketerv 15 követelést tartalmaz, az egyik sarkalatos pont az Afganisztánban állomásozó külföldi erők kivonásának menetrendje.

A volt miniszterelnök Hekmatjar azt követeli, hogy júliusban kezdődjön meg, és hat hónapon belül fejeződjék be a külföldi erők kivonulása, ami előrelépést jelent ahhoz képest, hogy januárban még a tárgyalások előfeltételének nevezte a külföldi csapatok távozását. Elképzelései szerint a jelenlegi kormány és a parlament hat hónapig, egy átmeneti hatalom megalakulásáig maradna hivatalban, és 2011 márciusában tartanák meg az elnök- és a parlamenti választást.

Hekmatjar arra bátorítja a tálibokat, hogy “az ország jóléte és felvirágzása érdekében" egyezzen bele a béketárgyalások megkezdésébe. A hatalomból 2001 őszén elűzött tálibok azonban – bár Karzai és az ENSZ szerint volt valamiféle kapcsolatfelvétel – nyilvánosan azt hirdetik, hogy szó sem lehet a párbeszédről a külföldi csapatok kivonulásáig. A Hezb-i-Iszlámi vezetése hajlandó békét kötni és “hídként" szolgálni a tálibok felé, ha az Egyesült Államok betartja a csapatainak kivonására tett ígéretét.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn támogatásáról biztosította az afgán kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megkönnyítse a párbeszédet az ellenzék azon képviselőivel, akik készek lemondani az erőszakról, megszakítják kapcsolataikat az al-Kaidával és más terrorista szervezetekkel, elítélik a terrorizmust, valamint elfogadják az afgán alkotmányt.

A pastu nemzetiségű Hekmatjar nem tagja a Kabulban tárgyaló küldöttségnek. Omar mollával, az afgán tálibok vezetőjével szerepel az ENSZ feketelistáján, és az Egyesült Államok terrorcselekmények elkövetése és az al-Kaidával fenntartott kapcsolatai miatt körözi.