Aktuális biztonsági kihívásokról tárgyaltak a CEDC és a nyugat-balkáni országok védelmi miniszterei

A Közép-Európai Védelmi Együttműködést (Central European Defence Cooperation - CEDC) osztrák és magyar javaslatra 2010-ben hozták létre. Az Ausztriát, Csehországot, Horvátországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Magyarországot, valamint megfigyelőként Lengyelországot tömörítő együttműködés a régiót érintő kihívások - köztük az illegális migráció – közös erővel történő kezelését tűzte ki célul. Az együttműködésnek olyan konkrét elemei vannak, mint a stratégiai dialógus, a katonai képességfejlesztés és a közös gyakorlatok.

A CEDC soros elnökségét betöltő Horvátország meghívására az első munkaüléshez a Nyugat-Balkán államainak (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia) védelmi miniszterei is csatlakoztak. A résztvevők kiemelt hangsúllyal érintették a Nyugat-Balkán uniós integrációját, mellyel kapcsolatban Szabó István hozzászólásában hangsúlyozta: kizárólag a térség sikeres euroatlanti integrációja jelenthet tartós megoldást, és ez garantálhatja a Nyugat-Balkán stabilitását és biztonságát.

A honvédelmi államtitkár kifejtette továbbá, hogy Magyarország számára kiemelten fontos a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákról való folyamatos és konstruktív párbeszéd. „Ezért határozottan támogatjuk a nyugat-balkáni államokkal való magas szintű párbeszéd fenntartását és a nyugat-balkáni országok bevonását a szakértői szintű CEDC programokba" – tette hozzá. A honvédelmi államtitkár elmondta, hogy a koronavírus-járvány kitörése ismét rávilágított a nyugat-balkáni országok és az Európai Unió közötti kölcsönös függésre. A Nyugat-Balkán stabilitása nélkül az Európai Unió világjárványoknak való kitettsége jelentősen növekedhet.

Szabó István arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nyugat-Balkán az EU kapuja délkelet felé és jelentős migrációs útvonal. A nyugat-balkáni országok azon képessége, hogy megállítsák az illegális migrációs áramlásokat, közvetlen hatással van külső határaink védelmére és a schengeni rendszer fenntarthatóságára.

A honvédelmi államtitkár kiemelte, hogy a NATO és az EU katonai jelenléte nagy szerepet játszik a biztonságos környezet fenntartásában a térségben. Ezért a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásának több mint kétharmadát, több mint 600 főt, a KFOR és az EUFOR Althea misszió teszi ki. Magyarország balkáni szerepvállalásának sikerét bizonyítja az is, hogy október 15-étől magyar parancsok irányítja a KFOR missziót – tette hozzá Szabó István.